Az utóbbi években - különösen a 2022-es rekord aszály után - megindult a paradigmaváltás az agráriumban és az ország vízgazdálkodásában is, ami a vizek gyors elvezetése helyett a vízmegtartásra, a víz tájban való hasznosítására keresi a műszaki megoldásokat és leginkább az alkalmas helyeket. Utóbbira jó példa a Vizet a tájba! program is, melyben gazdálkodók ajánlhatják fel területeiket elöntésre. A gazdák megfelelő anyagi ösztönzése vagy kompenzációja hiányában a szemléletváltás eddig nagyon lassan zajlott, annak ellenére, hogy az ideiglenesen elöntött területek, kis vizesélőhelyek már nem esnek ki a Közös Agrárpolitika területalapú alaptámogatásából. Sőt, agrár-környezetgazdálkodási és agrár-ökológiai programokban további támogatás nyerhető rájuk - írja közleményében a WWF Magyarország.

A tájhasználatváltást, különösen a gazdák vízmegtartási hajlandóságát hivatott tovább ösztönözni az a pályázati felhívás, mely egy régóta várt támogatást nyit meg, „Természetközeli és vizes élőhelyek kialakítását elősegítő beruházások és azok fenntartása” címmel. A korábban már hasonló céllal megjelent és nagyrészt sikertelen felhívásokkal szemben a most elnyerhető támogatási összeg mind a kialakításra, mind a fenntartásra ezúttal látványosan magas. A vizesélőhelyek kialakítására 958 euró/hektár, a fenntartásra évente 911 euró/hektár igényelhető. A lényeg persze a részletekben rejlik, amik szintén ígéretesek.

A támogatás egyik célja vizesélőhelyek létrehozása a szántó vagy gyep hasznosítású területeken megjelenő belvizek visszatartásával, illetve a területek visszanedvesítésével. Az ökológiai vízpótlás megengedett, de az öntözés a kialakított vizesélőhelyekből tilos. A másik támogatásra választható tevékenység szántóterületen füves, cserjés sávok kialakítása elsősorban talajvédelmi céllal - olvasható a közleményben.

Mindkét prioritás hiánypótló a maga nemében. 2026-ban három kérelembenyújtási szakasz lesz, amiből az első már február 19-én megnyílik március 21-i határidővel. A támogatás teljes keretösszege 12,8 milliárd forint, ami magában foglalja az erózió elleni védekezés (cserjés, füves sávok kialakítása) és a vizesélőhelyek kialakításának, valamint az 5 éves fenntartásnak a forrásigényét is.

Különösen szerencsés a januári hótakaró, hiszen a reményeink szerint fokozatos olvadás szépen ki fogja rajzolni a mélyebben fekvő, belvízre hajlamos területeket, ami segítheti a gazdálkodókat a tervezésben. A szántókon időnként megjelenő nedvességkedvelő, lágyszárú növényzet (sás, nád) is utal a talaj időszakos víztelítettségére és segíti a helyszínek kijelölését és határolását. A víz nem ismeri a telekhatárokat, ezért a szomszédos gazdák együttműködését az értékelő rendszer is plusz pontokkal ösztönzi. A vízmegtartás legjobb közege a talaj, ezért a víztározók és csatornák feltöltése mellett a talaj vízkészletének pótlása a legsürgetőbb feladat, hiszen becslések szerint régiótól függően 40-200 mm nedvesség hiányzik a felszín alól

- mondta Kajner Péter, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértője.

A pályázat megjelenésében nagy perspektívákat látnak a szakértő civil szervezetek, és passzol a természetalapú vízgazdálkodási megoldásokat népszerűsítő MERLIN Horizon projekt, valamint a vízgyűjtő szinten működő Partnerség az Élő Dunáért (Living Danube Partnership 2.0) program célkitűzéseihez is, melyekben a WWF Magyarország a Felső-Tiszán, a beregi víztározó területével vesz részt. A Tisza-völgye Innovációs és Klímaadaptációs Egyesület (TIKE) a WWF Magyarország közreműködésével gazdafórumokat szervez a támogatási lehetőség ismertetésére és a felmerülő kérdések megválaszolására. A fórumok gazdáknak, önkormányzatoknak szólnak, a vízügyi igazgatóságok és nemzeti parkok munkatársai is részt vesznek rajtuk.

A több oldalú részvétel segít megvitatni az agrár, vízügyi, természetvédelmi szakmai kérdéseket. Cél, hogy minél több sikeres pályázat érkezzen be, és az elbírálás után a lehető legtöbb új vizesélőhely gazdagíthassa mezőgazdasági területeinket. Ez fontos összetevője a számos előnnyel járó mozaikos tájhasználat elterjedésének.