Állattenyésztés | 2019. szeptember 13. 14:30
Bajban vagyunk: sok szuperbaktérium Magyarországon a legelterjedtebb
Túl sok antibiotikumot használnak a magyar állattenyésztők
2026. május 1. péntek Fülöp, Jakab
Túl sok antibiotikumot használnak a magyar állattenyésztők
Két permetezőgép-felülvizsgálati alapképzés is indul szeptemberben.
A szőrös disznóparéj és a csalán jelenthetik a megoldást.
Fejlesztések a Hajdú-Bihar megyei telephelyen.
Szeptember elejétől indul a termelés.
Ősszel és jövőre is lesz mire pályázni.
Küzdenek a termesztők.
Messze lekörözi az inflációt az inputok áremelkedése
A gazdáknak most rossz, ezért nekik sem jó
Nagyon összetett a probléma, és minden oldalon találunk felelőst.
A Cortevának jutott először eszébe az ötlet
Egységben az erő
Idén 2,4 milliárd forintot kapnak a tanyák.
Sok nő a családi hagyományok miatt nem jut előbbre.
Bige kérelmét eddig csak tologatták.
Mit tegyél, ha árvának tűnő kisállatot találsz az erdőben?
Az utóbbi évtized legnagyobb piaci konfliktusa első vérig megy
Ez a kemény igazság: a világ legszigorúbb előírásait nem tartatják be Európában.
Darabosra törték a béresük koponyáját, mert más gazdához szegődött
A lovak gazdája mindent tagad, de eljárás indult ellene.
A tejpiaci válság egyre mélyebbre taszítja a hazai állattartókat, sok gazdaság hónapok óta veszteséggel működik.
Látszólag visszaesés, valójában szerkezeti átalakulás jellemezte a hazai növényvédőszer-piacot 2025-ben.
Több olyan zöldségnövényünk van, melyek egyszerűen termeszthetők, de már nincsenek a kiskertekben és a boltokban, mert kimentek a divatból.
Úgy fest a talaj április végén, mintha már nyár eleje lenne - egyelőre nem indul jól az idei szántóföldi szezon.
Mindenki a hőségre és az aszályra fókuszál, pedig tartós fagyok is fenyegetik Európát.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
