A jövőben nagyobb szerepet kaphat a geotermikus energia az ipari parkok és a mezőgazdasági létesítmények fűtésében.
Érdemes odafigyelni a téli tüzelő megvásárlásakor, sok csaló hamis fotókkal árulja a fát az interneten.
A tűzifa nemcsak tavaly októberhez, hanem 2022 augusztusához képest is jelentősen megdrágult itthon.
Az élelmiszerek ára októberben 4,3, egy év alatt 40,0 százalékkal nőtt Magyarországon.
Semmi sem stimmelt a tüzelőanyag-kereskedőnél, több bírságot is kiszabtak rá a hatóságok.
A magán erdőgazdálkodók is jelentős részt vállalnak a lakosság tűzifa ellátásában.
Ezzel nincs mindenki tisztában, de a magyarországi erdőkben csak engedéllyel lehet tűzifát gyűjteni.
Egyes bírság 10, illetve 20 ezer forintról indul, de bizonyos esetekben akár a többmilliós összeget is elérheti!
Idén októberig már 125 ezer m³-el több tűzifát értékesítettek az állami erdőgazdaságok mint tavaly.
A Nébih arra kéri a lakosságot, hogy ha egy mód van rá, ne a Facebookról rendeljenek tűzifát!
A Magyarországon egyre növekvő tűzifakereslet miatt fokozott ellenőrzésekbe kezdett a Nébih és a Zala Megyei Kormányhivatal közlekedési hatósága.
Szeptemberben átlagosan 20,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak Magyarországon.
Évről évre, lassan, de biztosan emelkedett a tűzifa ára Magyarországon, már 5000 forint felett jár 100 kg.
Zavartalanul zajlik a tűzifaprogram, zökkenőmentes a lakossági igények kielégítése.
A Pilisi Parkerdő Zrt. képes arra, hogy kezelje a lakosság megnövekedett tűzifa-igényeit.
Október elejéig csaknem 1,6 millió m³ energetikai célú faárut értékesítettek az állami erdőgazdaságok.
Elindultak a Tűzifaprogram országon belüli átcsoportosításai, jelentette be az agrárminiszter.
Jelenleg 800 brigád, több mint 3000 fakitermelő és csaknem 1000 erdészeti munkagép dolgozik az igények mielőbbi teljesítésén a Tűzifaprogramban.
Indul a program, egységes áron vásárólható meg az állami erdőgazdaságoknál megtermelt tűzifa Magyarországon.
Döntött a kormány, nemcsak a tüzépeken lehet majd fát venni, hanem az erdőgazdaságoktól is.
A vagyonfelhalmozásból a felélés korszakába lépett a szektor, agrárvagyonok hamvadnak el a forróságban.
Nemcsak a földet és a vagyont kell átadni, hanem azt a tudást és tapasztalatot is, amely nélkül a következő generáció nehezen tudja továbbvinni a gazdaságot.
Nincs értelme ezt a vitát „állatvédők kontra gazdák” kérdéssé egyszerűsíteni.
A sertéságazat jövőjében a genetika, a kutatás-fejlesztés, az ellenálló képesség és a technológia egyaránt meghatározó szerepet kap.
A fogyasztói szokások változása és a nemzetközi verseny is egyre nagyobb nyomást helyez a seréstenyésztőkre.
