2027-ig mintegy 50 ezer hektárral nőhetnek Magyarországon az erdővel borított területek.
A tudomány és a technológia jelen állása szerint a csirke a legfenntarthatóbb hús.
Így garantáltan fillérekből turbózhatjuk fel a kertünket, csak ennyit kell hozzá tennünk.
Több hullámban magasszintű felhősávok vonulnak fölöttünk nyugatról kelet felé
Ma már a környezettudatosság egyre több iparágban, tevékenység során kap szerepet, így a borászatban is.
A magyar zöldség- és gyümölcstermesztés élen jár a legmodernebb technológiák használatában.
Az elmúlt időszakban közel 50 százalékkal csökkent a magyarországi kis- és középvállalkozások értéke.
Az elmúlt néhány évben a nemzetközi és a hazai piacon egyaránt egyre nagyobb mennyiségben és választékban jelentek meg különböző növényi alapú élelmiszerek és készételek.
A műhús egy új piaci szegmens, egy új lehetőség, amit az utóbbi években meglovagoltak, fejlesztettek, nagyon sokat költöttek rá.
2023 január végétől a szeletelt PICK szalámik után már a HERZ sonkák is kisebb tálcaméretben és megújult csomagolásban kerülnek a polcokra.
A szakemberek arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen alternatív megoldásokkal lehet kiváltani a műtrágyát?
Durván megdrágult a műtrágya is, egyre több termelő szeretné valamilyen alternatívával kiváltani használatát.
GMO-mentes takarmánykiegészítőt fejlesztett a Hód-Mezőgazda Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem konzorcium.
Az energiatakarékosságra nagyon, a húsfogyasztás csökkentésére jóval kevésbé nyitott a magyar társadalom.
A Soproni Egyetem részvételével megalakult a Természetpozitív Egyetemek Nemzetközi Szövetsége.
Intenzív halnevelő rendszer létesült Balatonszabadiban, mintegy 457 millió forintért.
Vágott, földlabdás, mű? Nehéz eligazodni a fenyők világában a karácsony közeledtével, és az sem mindegy, mennyi az annyi.
Csaknem 10 százalékkal drágulhat idén a karácsonyfa tavalyhoz képest Magyarországon.
Az elmúlt évtizedekben óriási ugrás következett be, a mezőgazdaságban sok esetben mégis ugyanazt teszik, mint 30 évvel ezelőtt.
A Föld készletei is végesek, egyes elfogadott elméletek szerint 2050-re el fogjuk érni a 10 milliárd főt, aminek súlyos következményei lehetnek.
A magyar kacsa- és libaágazat egyszerre küzd gazdasági, piaci és járványügyi kihívásokkal, ugyanakkor lehetőségeket is rejt.
A bambuszokról sokaknak elsősorban a távol-keleti kertek vagy a pandák jutnak eszükbe, pedig egyes fajai valódi mezőgazdasági haszonnövények.
Sós Gergelyt, a Kramp Hungary vezetőjét kérdeztük.
Az idei aszály és extrém meleg az olajnövények termelésére is rányomta a bélyegét.
Míg egész Európában 140 millió kacsát nevelünk fel, addig Kínában ez a szám 3,5-4,5 milliárd között mozog.
