Egyre nehezebb helyzetben a gazdák: erre most már időt kell áldozniuk
A szakemberek szerint a mesterséges intelligencia és a digitalizáció nagy segítséget fog tudni nyújtani a termelőknek.
A szakemberek szerint a mesterséges intelligencia és a digitalizáció nagy segítséget fog tudni nyújtani a termelőknek.
Föld, ember, jövő – agrotechnológia mozgásban – III. rész
A hazai nagyvadak által okozott károk évente meghaladják a 20 milliárd forintot, miközben a gazdák csak 3 milliárd forint kártérítést kapnak.
Az AM tájékoztatása szerint az új erdőtelepítési pályázatra szerdától adhatók be a kérelmek.
Az erdőtelepítés egy alternatív földhasználati mód, amely hosszú távon jövedelmező lehet, de alapos tervezést igényel.
Ott, ahol 600helyett már csak 180 hektáron tervezik a kukoricavetést, öntözetlen táblákon a zöldborsó is már csak mínuszt terem, nem a klímaváltozásról vagy a mezőgazdaságunkból hiányzó hozzáadott értékről hallana a gazda, hanem kizárólag a megoldásokról.
A Káli-medence legkiválóbb termőterületén, a Mezőmál dűlőben tíz hektárnyi összefüggő szőlőterületet kellett felszámolni.
A szakember szerint a következő időszakban a drónok mezőgazdasági felhasználásának növekedése várható.
Folytatódik délnyugat felől a felhőzet felszakadozása, csökkenése, a nap is egyre többfelé kisüthet
Borult, párás, helyenként tartósan ködös idő várható, legfeljebb délnyugaton kezdhet el helyenként szakadozgatni a felhőzet
Döntően borult, párás, helyenként tartósan ködös idő várható, a Dunántúlon néhol lesznek naposabb vidékek
A szakértők szerint a magyar mezőgazdaság egyelőre még nem tudja maradéktalanul kihasználni a drónok nyújtotta előnyöket.
A következő évtől még egyszerűbbé válhat a drónok használata a növényvédelem területén.
A hazai vadgazdálkodás egyre több területén van létjogosultsága a drónok használatának.
Nem volt zökkenő- és feszültségmentes az új Közös Agrárpolitika első éve sem Magyarországon.
Az öntözéses gazdálkodás hazai helyzetéről Makai Szabolcsot, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük.
Mivel az állatok természetes élettere fokozatosan szűkül, az emberé pedig folyamatosan bővül, így elkerülhetetlenek az esetleges találkozások.
Évente 7-8 ezer nagyvadat ütnek el Magyarországon, húsz év alatt csaknem megduplázódott a vadbelesetek száma.
Többféle védekezési módszer is létezhet, például vadriasztó szerek de akár az időszakos kerítések is megoldást jelenthetnek.
Szarvasbőgés idején nem csak éjszaka, hanem nappal is találkozhatunk az állatokkal.
A növényeknél is vannak fertőző betegségek, amelyek terjesztésében nagy szerepet játszanak a vírusvektorok.
Több kutatás igazolja, hogy a túlzott műtrágyahasználat, valamint a nem megfelelő talajerő-gazdálkodás és talajművelési gyakorlatok jelentős károkat okoznak.
Magyarországon több mint 22 800 tonna halat termeltek a tógazdaságokban, ami több mint 16%-kal haladja meg az előző évi mennyiséget.
Megjelent az agrárminiszter rendelete a madárinfluenza megelőzése érdekében a víziszárnyas ágazatnak nyújtott csekély összegű támogatásról.
A talajtípus meghatározza a kert adottságait, de némiképp módosítható, van lehetőség korrekcióra.
Az utóbbi évek különös kihívások elé állították a repce termesztőket. Míg 10 évvel ezelőtt a termésszint növelése állt a középpontban, mára a termésbiztonság, a kockázatok minél jobb kezelése és ezek által a gazdaságos termesztés fenntartása a célkitűzés.
CLAAS ROLLANT és VARIANT: két út, egy cél – tökéletes bála, kompromisszumok nélkül