Inváziós növény terjed itthon: szinte lehetetlen megállítani
Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.
Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.
Zala vármegyében egyre durvább problémát jelent a vaddisznók által okozott mezőgazdasági kár.
Fokozott óvatosságra van szükség a vadbalesetek számának növekedése miatt, amelyek jelentős anyagi károkat okozhatnak.
A ciroknak nemcsak az állati takarmányozásban, de az emberi élelmezésben is nagy jövője lehet.
Az ősz eleji párzási időszakban a legnagyobb a vadakkal ütközés veszélye Magyarországon.
A magaslesek nem turisztikai célokat szolgálnak, hanem a vadászat és a vadmegfigyelés fontos eszközei.
2025 nyarának közepén az Alföld nagy részén súlyos aszály sújtja az erdőket, télen országosan jelentős csapadékhiány alakult ki.
A szakszerű vadgazdálkodás alapfeltétele a vadeltartó terület megfelelő kialakítása.
Molnár Béla és két fia, Gergely és Dániel beszél a közös munkáról, a digitalizáció szerepéről és a minőségi termelésről, magas szinten digitalizált növénytermesztő gazdaságukban.
A nap nagyobb részében derült vagy fátyolfelhős, száraz idő lesz, késő délután, estefelé viszont északnyugat felől határozottabb felhősödés kezdődik, és ekkor főként az Észak-Dunántúlon már kialakulhatnak záporok, zivatarok - heves zivatar sem kizárt
Legfeljebb fátyolfelhők lehetnek az égen
Túlnyomóan derült idő várható, de helyenként gomolyfelhők is képződnek
A vadgazdálkodás egyik alapvető célja, hogy a természetes élőhelyekhez alkalmazkodva biztosítsa a vadfajok fennmaradását és megfelelő életkörülményeit.
A szakemberek szerint a mesterséges intelligencia és a digitalizáció nagy segítséget fog tudni nyújtani a termelőknek.
Föld, ember, jövő – agrotechnológia mozgásban – III. rész
A hazai nagyvadak által okozott károk évente meghaladják a 20 milliárd forintot, miközben a gazdák csak 3 milliárd forint kártérítést kapnak.
Az AM tájékoztatása szerint az új erdőtelepítési pályázatra szerdától adhatók be a kérelmek.
Az erdőtelepítés egy alternatív földhasználati mód, amely hosszú távon jövedelmező lehet, de alapos tervezést igényel.
Ott, ahol 600helyett már csak 180 hektáron tervezik a kukoricavetést, öntözetlen táblákon a zöldborsó is már csak mínuszt terem, nem a klímaváltozásról vagy a mezőgazdaságunkból hiányzó hozzáadott értékről hallana a gazda, hanem kizárólag a megoldásokról.
A Káli-medence legkiválóbb termőterületén, a Mezőmál dűlőben tíz hektárnyi összefüggő szőlőterületet kellett felszámolni.

Változtatni kellene azon, hogy az itthon megtermelt biotermékek jelentős részét még mindig a külföldön értékesítjük.
Az Alapvetés podcast különkiadásában az Év Állattenyésztője és az Év Növénytermelője értékeli az elmúlt év tanulságait.
A generációváltás az agráriumban ma már nem egy lassan érlelődő strukturális probléma, hanem az ágazat jövőjét meghatározó, éles kérdés.
Az élelmiszerek eltarthatóságát a csomagoláson feltüntetett dátumok jelzik, ám ezek kizárólag a bontatlan, sértetlen csomagolásra vonatkoznak.
Csak Magyarországon 8-9 millió csokimikulás talál gazdára, miközben az alapanyagot jelentő kakaóbab termelése egyre nagyobb kihívásokkal küzd.
A 2025-ös GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs kísérletekben újra élen a KWS OLTENIO! A köztermesztés számára legfontosabb éréscsoportban (korai csoport - FAO 300-399) idén ezüstéremmel gyarapodott az éremtáblázat!
A 2025-ös nyár egy olyan vihart és jégesőt hozott hazánk északkeleti szegletében, ami sok gazda életében fordulatot jelentett.