Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.
Zala vármegyében egyre durvább problémát jelent a vaddisznók által okozott mezőgazdasági kár.
Fokozott óvatosságra van szükség a vadbalesetek számának növekedése miatt, amelyek jelentős anyagi károkat okozhatnak.
A ciroknak nemcsak az állati takarmányozásban, de az emberi élelmezésben is nagy jövője lehet.
Az ősz eleji párzási időszakban a legnagyobb a vadakkal ütközés veszélye Magyarországon.
A magaslesek nem turisztikai célokat szolgálnak, hanem a vadászat és a vadmegfigyelés fontos eszközei.
2025 nyarának közepén az Alföld nagy részén súlyos aszály sújtja az erdőket, télen országosan jelentős csapadékhiány alakult ki.
A szakszerű vadgazdálkodás alapfeltétele a vadeltartó terület megfelelő kialakítása.
Molnár Béla és két fia, Gergely és Dániel beszél a közös munkáról, a digitalizáció szerepéről és a minőségi termelésről, magas szinten digitalizált növénytermesztő gazdaságukban.
A nap nagyobb részében derült vagy fátyolfelhős, száraz idő lesz, késő délután, estefelé viszont északnyugat felől határozottabb felhősödés kezdődik, és ekkor főként az Észak-Dunántúlon már kialakulhatnak záporok, zivatarok - heves zivatar sem kizárt
Legfeljebb fátyolfelhők lehetnek az égen
Túlnyomóan derült idő várható, de helyenként gomolyfelhők is képződnek
A vadgazdálkodás egyik alapvető célja, hogy a természetes élőhelyekhez alkalmazkodva biztosítsa a vadfajok fennmaradását és megfelelő életkörülményeit.
A szakemberek szerint a mesterséges intelligencia és a digitalizáció nagy segítséget fog tudni nyújtani a termelőknek.
Föld, ember, jövő – agrotechnológia mozgásban – III. rész
A hazai nagyvadak által okozott károk évente meghaladják a 20 milliárd forintot, miközben a gazdák csak 3 milliárd forint kártérítést kapnak.
Az AM tájékoztatása szerint az új erdőtelepítési pályázatra szerdától adhatók be a kérelmek.
Az erdőtelepítés egy alternatív földhasználati mód, amely hosszú távon jövedelmező lehet, de alapos tervezést igényel.
Ott, ahol 600helyett már csak 180 hektáron tervezik a kukoricavetést, öntözetlen táblákon a zöldborsó is már csak mínuszt terem, nem a klímaváltozásról vagy a mezőgazdaságunkból hiányzó hozzáadott értékről hallana a gazda, hanem kizárólag a megoldásokról.
A Káli-medence legkiválóbb termőterületén, a Mezőmál dűlőben tíz hektárnyi összefüggő szőlőterületet kellett felszámolni.
Változtatni kellene azon, hogy az itthon megtermelt biotermékek jelentős részét még mindig a külföldön értékesítjük.
Az Alapvetés podcast különkiadásában az Év Állattenyésztője és az Év Növénytermelője értékeli az elmúlt év tanulságait.
A generációváltás az agráriumban ma már nem egy lassan érlelődő strukturális probléma, hanem az ágazat jövőjét meghatározó, éles kérdés.
Az élelmiszerek eltarthatóságát a csomagoláson feltüntetett dátumok jelzik, ám ezek kizárólag a bontatlan, sértetlen csomagolásra vonatkoznak.
Csak Magyarországon 8-9 millió csokimikulás talál gazdára, miközben az alapanyagot jelentő kakaóbab termelése egyre nagyobb kihívásokkal küzd.
A 2025-ös GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs kísérletekben újra élen a KWS OLTENIO! A köztermesztés számára legfontosabb éréscsoportban (korai csoport - FAO 300-399) idén ezüstéremmel gyarapodott az éremtáblázat!
A 2025-ös nyár egy olyan vihart és jégesőt hozott hazánk északkeleti szegletében, ami sok gazda életében fordulatot jelentett.
