Az alma-, körte- és cseresznyefa metszését nyugodtan megkezdhetjük ősszel, de az sem baj, ha a tél elejéig várunk vele. Érdemes még a fagyok beállta előtt gombaölő szerrel bepermeteznünk a gyümölcsfáinkat. Ha a szamóca beérett, takarítsuk ki az ágyást, vágjuk le a növény felső részét, szedjük le az elszáradt leveleket és tépjük le az indákat is. A piros- és fekete ribiszkét, valamint az egrest is ilyenkor kell megmetszenünk, és ez a hónap a legkedvezőbb a málna- és szederbokrok gondozására, és az új hajtások szétültetésére is.

Amikor napos, száraz idő van, ássuk ki a földből a burgonyát. Mielőtt a gumókat fagymentes, sötét helyre rakjuk, mindig alaposan tisztítsuk le róluk a koszt, és hagyjuk őket száradni. Az utolsó babokat is most kell leszednünk, és a leveleit kiválóan felhasználhatjuk a komposztba is. Betakaríthatjuk a sárgarépát és a káposztát is. A káposztából a rejtőzködő meztelen csigákat kitűnően kiűzhetjük azzal, ha megsózzuk a külső leveleket sóval.

Ehhez minden zöldséget be kell takarítanunk, a szárakat, gazt és egyéb növényeket pedig érdemes összegyűjteni a komposztba, vagy a felásás során betemetni a föld alá, hogy zöldtrágyaként tápanyaggal lássák el a földet. Kiváló lehet még, ha a földet fehér mustármaggal vetjük be, ami azért nagyon értékes növény, mert ha megvárjuk, hogy ősszel és télen kikeljen és megnőjön, akkor tavasszal a föld alá beszántva értékes és tápanyagban gazdag földet kapunk majd.

Nem csak betakaríthatunk és rendbe tehetünk októberben a kertben, de vannak olyan zöldségek, amelyeket még most is elültethetünk. Ilyen a fokhagyma is, amelyet akár novemberben is elültethetünk, de érdemes most kihasználni a jó időt. Lóbabot is vethetünk, így tavasszal hamarabb indul majd fejlődésnek. A hidegebb éghajlatú területeken azonban jobb, ha tavaszig várunk a vetéssel, mert akkor könnyebben csírázik. A káposztafélékről a sárguló leveleket távolítsuk el ilyenkor, ezzel elősegíthetjük például a karfiol további fejlődését.

A növényvédelmi tennivalók sem érnek véget a betakarítás után. A zárópermetezéseket érdemes most beiktatunk, a peronoszpóra gombája ugyanis a lehullott levelekben és a kéregben is áttelel. A lisztharmatgombát a leveleken található apró fekete pontokról ismerhetjük fel. A kajszifák gutaütésére az ágak, vagy később az egész fa elszáradásából következtethetünk. A kórokozók ősszel mindig a sebeken keresztül fertőznek, ezért lombhullás után nem szabad metszeni permetezés nélkül. A diófák levelein kialakuló barna foltokat a gnomóniás levélfoltosság gombája okozza. A kórokozó a dióburkokban telel át, ezért mindig fontos a lomb elégetése.