A hagyományos kertészeti tudás régóta ismeri azokat a növényeket, amelyekből egyszerűen elkészíthető, mégis hatékony növényvédő és növényerősítő készítmények készülhetnek. A csalán, a fokhagyma, a zsurló, az ürömfélék vagy a cickafark nemcsak gyógynövényként ismertek, hanem a kert természetes védelmezőjeként is fontos szerepet tölthetnek be.
Ázalék, forrázat, erjesztés
A növényi eredetű bio növényvédőszerek általában háromféle módon készülnek. Az egyik leggyakoribb az ázalék, amikor a növényi részeket hideg vízben több órán vagy egy teljes napon át áztatják. A másik módszer a forrázat vagy tea készítése, amely során a növényt forró vízzel leöntik, majd állni hagyják. A harmadik lehetőség az erjesztés, amikor a növényi anyagokat több napon vagy akár héten keresztül vízben fermentálják. Az így keletkező oldatok nemcsak növényvédő hatással rendelkezhetnek, hanem a növények tápanyagellátását és ellenálló képességét is javíthatják. A legismertebb természetes növényvédő és növényerősítő szer kétségkívül a csalánlé. A nagy csalán levelei és hajtásai jelentős mennyiségű nitrogént, káliumot, vasat és más értékes ásványi anyagokat tartalmaznak. Az erjesztett csalánlé elkészítéséhez általában egy kilogramm friss csalánt tíz liter vízbe áztatnak, majd az elegyet körülbelül két héten át erjesztik. A folyamat során jellegzetesen erős szag keletkezik, amely az erjedés természetes velejárója. A kész oldat hígítva kiválóan használható öntözésre és permetezésre egyaránt. Segíti a növények fejlődését, fokozza ellenálló képességüket, és bizonyos mértékig a levéltetvek megjelenését is visszaszoríthatja.
A fokhagyma nem csak a konyhában szolgál
A fokhagyma szintén régóta ismert természetes növényvédő szer. Erős illata és kéntartalmú vegyületei sok rovarkártevőt elriasztanak, emellett bizonyos gombás betegségek kialakulását is gátolhatják. A fokhagymakivonat elkészítése egyszerű: néhány gerezd összezúzott fokhagymát egy liter vízben egy napig áztatnak, majd leszűrés után a kapott oldatot permetezésre használják. Különösen a levéltetvek, atkák és tripszek elleni védekezésben lehet hasznos, valamint megelőző jelleggel alkalmazható lisztharmatfertőzés veszélye esetén is.
A zsurló és az ürömfélék is segítségünkre vannak
A mezei zsurló a biokertek egyik legértékesebb növényvédő alapanyaga. Magas kovasavtartalma miatt erősíti a növényi szöveteket, ezáltal a növények ellenállóbbá válnak a gombás fertőzésekkel szemben. A zsurlóból általában főzet készül, amelyet hígítás után permeteznek a levelekre. Különösen paradicsom, uborka, szőlő és gyümölcsfák esetében alkalmazzák megelőző jelleggel a lisztharmat, a varasodás és más gombás betegségek ellen. A fehér üröm erős aromájú növény, amely számos rovar számára kifejezetten taszító hatású. Ázaléka vagy főzete segíthet a levéltetvek, hernyók és különféle rágó kártevők távoltartásában. Az ürömkivonatot elsősorban permetezve alkalmazzák, mivel hatóanyagai a növény felszínén fejtik ki hatásukat. Hasonló célt szolgálhat a paradicsomlevelekből készített kivonat is. A paradicsom növényének zöld részei olyan természetes vegyületeket tartalmaznak, amelyek több kártevő számára kellemetlenek. Az áztatással készült kivonat különösen a levéltetvek és a hernyók többsége ellen nyújthat segítséget.
A hagymahéj gyakran a komposztban végzi, pedig értékes növényvédő alapanyag lehet. A belőle készített forrázat enyhe gombaellenes hatással rendelkezik, emellett segíthet a levéltetvek és atkák visszaszorításában. Különösen palántanevelés idején alkalmazzák szívesen, amikor a fiatal növények még érzékenyebbek a fertőzésekre. A cickafark szintén régóta ismert gyógynövény, amelynek kivonata nemcsak fertőtlenítő, hanem növényerősítő hatással is rendelkezik. A belőle készült forrázat rendszeres használata hozzájárulhat ahhoz, hogy a növények ellenállóbbá váljanak a különféle betegségekkel szemben. Hasonló szerepet tölthet be a fekete nadálytőből készített erjesztett lé is, amely különösen magas káliumtartalma miatt eredményes a paradicsom, paprika és gyümölcsfák kezelésében.
Permetezés mellett van, ami beöntözésre is jó
Ezek a természetes készítmények nem kizárólag permetezésre használhatók, némelyek öntözővízként is alkalmazhatók. Az erjesztett növényi levek, például a csalán- vagy nadálytőlé, kiválóan alkalmasak beöntözésre, mivel tápanyagokat juttatnak a talajba és serkentik a talajéletet. A fokhagyma-, üröm-, hagymahéj- vagy paradicsomlevél-kivonatok viszont elsősorban levélpermetként hatékonyak, mivel céljuk a kártevők riasztása vagy a növény felszínén megtelepedő kórokozók visszaszorítása. A növényi alapú bio növényvédőszerek használatakor fontos szem előtt tartani, hogy ezek a készítmények elsősorban megelőző jelleggel működnek a legeredményesebben. A rendszeresen kezelt növények ellenállóbbak lesznek, és kisebb eséllyel alakulnak ki súlyos fertőzések vagy tömeges kártevő-felszaporodások. Bár hatásuk általában enyhébb, mint a szintetikus növényvédő szereké, megfelelő alkalmazás mellett jelentősen hozzájárulhatnak egy egészségesebb, természetesebb és környezetkímélőbb kert fenntartásához.
Az itt felsorolt fajok mind olyan növények, amelyek gyakran megtalálhatók a kertben vagy annak közelében. Ezek felhasználásával a kertész saját maga is elkészítheti növényvédő és növényerősítő szereit, csökkentve ezzel a vegyszerhasználatot és elősegítve a kert természetes ökológiai egyensúlyának megőrzését.
