Ezek a trükkök tényleg működnek: ennyire egyszerű a muslicák elleni védekezés

A későn érő gyümölcsöket még most ősszel is pusztítja a pettyesszárnyú muslica, amely egészen a novemberi fagyokig károsít. Nem tévesztendő össze a háztartásokban gyakran előforduló közönséges ecetmuslicával, az életmódjuk ugyanis nagyon eltér. A most is aktív pettyesszárnyú felszaporodása ellen több trükköt is bevethetünk, ilyen lehet az is, ha csak figyelmesebbek vagyunk, és nem dobjuk el a fertőzött termést, de készíthetünk csapdákat is házilag.

A füge, a szőlő, az eper, és a bogyós gyümölcsök (málna, szeder, áfonya, bodza) gyakori kártevője és pusztítója az invazív, idegenhonos pettyesszárnyú muslica, amely leginkább a terméseket fertőzi - írja az agroforum.hu. A pettyesszárnyú muslica lárva, bár szabad szemmel nehezen különíthető el a bomló növényi maradékokon, életmódját tekintve nagyon eltér a háztartásokban ismert, gyakori közönséges ecetmuslicától. A kártevő nőstényei fűrészes tojócsövükkel felvágják, majd az érés elején lévő egészséges gyümölcsök húsába helyezik petéiket. Az ott kifejlődő lárvák és bábok fogyasztásra alkalmatlanná teszik a gyümölcsöt. A peterakás helye, a héjon ejtett seb kis lyuk formájában észlelhető. Az okozott sebzés helyén másodlagosan parazita gombák és baktériumok hatolnak be, amik a gyümölcs romlását, színváltozást is előidéző rothadását okozzák. Kedvező meleg nyári körülmények között 2 hét alatt a petékből kifejlődhet az új muslica nemzedék.

Jön az év vége kihagyhatatlan agrárrendezvénye, a kétnapos siófoki Agrárszektor Konferencia! A december 4-5-i esemény egyedülálló módon foglalja össze és mutatja be az agrárgazdaság legnagyobb érdeklődésre számot tartó, legaktuálisabb témáit az államigazgatási szféra és az üzleti élet csúcsvezetőinek részvételével. A konferencián elhangzó információk segítséget nyújtanak abban, hogy az agrárium szereplői megalapozott gazdasági döntéseket hozhassanak, és még sikeresebbé tehessék gazdálkodásukat, üzleti tevékenységeiket. Regisztráljon most a december 4-5-i siófoki Agrárszektor Konferenciára!

Felszaporodásuk nyár közepétől várható, és egészen a novemberi fagyokig jelen vannak a kifejlett egyedei, ráadásul igen magas egyedszámmal. Ősszel ráadásul a potenciális tápnövények számának csökkenése miatt a még található, későn érő gyümölcsökre telepednek át.

A vizsgálatok szerint a fagypont alatti hőmérsékletet a muslicák nem élik túl, de a tárolókban, ahol télen sem süllyed a hőmérséklet 0 fok alá, áttelelhetnek. Ha fertőzött termésekkel találkozunk, akkor a betelepedésük megelőzése érdekében több dolgot is tehetünk. Az egyik ilyen, hogy ne kerüljön komposztra a fertőzött gyümölcs, mert ott védett helyen, enyhe télen át tud telelni, és megtelepedik, felszaporodik új helyén. A másik, hogy soha ne dobjuk el a kertben a fogyasztásra alkalmatlan gyümölcsöt, ne maradjon a talaj felszínén, hiszen ott is áttelelhet enyhe télen.

Jövő évtől érdemes csapdával figyelni jelenlétét, illetve a behurcolás kizárását. Jó módszer lehet a házilag is elkészíthető palackcsapda, melybe házi ecetet, vörösbort és/vagy gyümölcsszörpöt szoktak tölteni. A műanyag palackokon fúrt 3-4 mm átmérőjű lyukakon a vonzó illatra a muslica belerepül, kijönni azonban már nem tud. A rovar a sárga színű ragacsos lapokra is rárepül, így azokkal is gyéríthető az egyedszáma. A csapdák elhelyezése 1-1,5 méter magasságban és félárnyékban javasolt.


 
 
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK


Itt keressen minket
© 2017. Agrárszektor.hu