Így öntöz egy profi kertész: elmondta a titkot, rengeteg vizet lehet így megspórolni

Tény, hogy a hazai klíma változóban van, az aszályos időszakok egyre gyakoribbak, és a víz az egyik legértékesebb erőforrásunk. Nem mindegy azonban, hogyan bánunk vele, ahogy az sem, mennyit költünk saját kertünkben a locsolásra. Az Agrárszektor Soós Péter kertészmérnököt kérte meg arra, adjon pár tippet azzal kapcsolatban, hogyan lehet fenntarthatóan és víztakarékosan kertet locsolni, illetve milyen trükköket, okos megoldásokat érdemes bevetni ahhoz, hogy a lehető legügyesebben gazdálkodjunk az erőforrásainkkal.

Vízhiányos időszaknak a kertészek azt tekintik, amikor a növények gyökérzónája tartósan nem jut elég csapadékhoz. Amikor a vízmennyiség annyira lecsökken, hogy a növénynek gondot okoz a víz felvétele, akkor ezt a hiányzó csapadékot kell megfelelő minőségű és mennyiségű öntözéssel pótolni.

Amikor az esőt próbáljuk pótolni, onnan kell kiindulni, honnan nyerjünk vizet

A víz valódi pótlásához nagy vízmennyiségre lehet szükség, hiszen ahhoz például, hogy 30-40 centiméter mélyen átnedvesedjen a talaj, egyszeri öntözés alkalmával négyzetméterenként 30 liter vízet kell kijuttatnunk - tájékoztatott Soós Péter. Hozzátette, ebből könnyen kiszámolhatjuk, hogy például az 500 négyzetméteres telkünkön mennyi öntözővízre van szükségünk egy-egy elmaradt eső pótlásához. Egy nyári öntözés tehát egyszeri alkalommal is sok köbméter vizet jelenthet, ezért sem mindegy, milyen vízzel locsolunk. A legjobb megoldás, ha az esővizet gyűjtjük be. 

A legkörnyezetkímélőbb megoldás, ha a tetőszerkezetről össze tudjuk gyűjteni az esővizet, amit aztán kijuttatunk a talajba. Az eső vízminőségben a legjobb. Lágy víz, sótartalma alacsony, a hőmérséklete ideális, az iparilag szennyezett vidékektől eltekintve ez a legideálisabb és legköltséghatékonyabb megoldás. Hátránya, hogy akkor nem áll rendelkezésünkre, amikor a legnagyobb szükség lehet rá, hacsak nem rendelkezünk akkora tároló kapacitással, ami a kritikus időszakok átvészeléséhez is elegendő.

A másik lehetőség a kút, amelynek a használata engedélyköteles, de nincs annyira szigorúan szabályozva, mint például, ha folyóból szeretnénk locsolni. A szakember szerint viszont mielőtt nekiállunk a kút használatának, érdemes bevizsgáltatni. A kútvíz minősége ugyanis eltérő lehet a csapvizétől. Érdemes a sótartalomra külön is odafigyelni, főként szikesedésre hajlamos vidékeken (500 mg/liter sótartalom felett nem ajánlott öntözésre használni). Hosszú távon, a talajba juttatott nagy mennyiségű só felhalmozódik, szikesedéshez vezet. Vannak sóérzékeny kultúrák, a paprika, gyökérzöldségek, saláta például, amely nagyon megsínyli az ilyen öntözést. Ha megvan a víz, akkor azt nyomás alá kell helyeznünk, hogy a kijuttatás helyére eljusson. Erre a szakember a legjobb megoldásnak a búvárszivattyúkat tartja. Mint mondta, a szivattyú kiválasztásánál figyelembe kell venni azt, hogy a kertekben milyen öntözőrendszert akarunk működtetni. Az alapján válasszuk ki a szivattyú teljesítményét, hogy hány bár nyomást és milyen vízmennyiséget akarunk elérni és milyen a vízforrásunk kapacitása. Figyelni kell arra is, ha például szórófejekkel öntözünk, mennyi a kilépő víz nyomása, és arra is, hány szórófejet helyezünk ki. Azt is tudnunk kell, hogyha egy csőbe beleküldjük a vizet, annak mindig van egy ellenállása. Így, minél hosszabb és kisebb átmérőjű a cső, annál többet veszít az mozgási energiájából. Ezért van az, ha van egy 100 méteres kerti slagunk, viszont kis keresztmetszetű a cső, akkor a végéből, hiába erős a szivattyú, épp csak csorog a víz - figyelmeztetett a szakember. Hozzátette, a szivattyú teljesítményén túl a csőátmérőkkel sem szabad spórolni, és csak ott érdemes leszűkíteni, ahol a víz kilépési pontja van.

Kannával, slaggal - mivel öntözzünk?

A növények jellemzően nem a lombjukon igénylik a vizet, hanem a talajban, mivel ott helyezkedik el a gyökér. A szakember szerint léteznek olyan korszerű megoldások, amelyekkel meg lehet oldani, hogy a víz a lehető legnagyobb hatékonysággal érjen célba. Kiemelte, egy-egy melegebb nyári napon az öntözővizünknek akár a fele is elpárologhat kijuttatás közben, ezért a legvíztakarékosabb megoldás a csepegtető öntözés. Ha ezt használjunk, nincs párolgási veszteség. Profi szakemberek is foglalkoznak ezzel, de olcsón, házilag is kiépíthetünk hasonlót. Előnye, hogy pontosan a növényhez jut a víz, és folyamatosan ellátja annyi nedvességgel, amennyire szüksége van, az elpárolgás pedig minimálisra csökken. Nagyobb kertekben ugyanakkor a csepegtető öntözés mellett a másik ideális megoldás a mikro-szórófejes öntözés lehet. Soós Péter szerint az a jó öntözés, ha az egyik szórófej a másik szórófej tövét öntözi, mert ekkor ideális a lefedés. Az öntözéssel nagyon sokat tudunk javítani a termés minőségén, az ízen és zamaton, és egészségesebb növényeink lesznek.

Mikor öntözzünk?

A szakember szerint olyan időszakban érdemes öntözni, amikor nincs meleg, ezzel is csökkenthetjük a vízveszteséget. A locsolás időpontja befolyással van a növény növekedésére. A legoptimálisabb időpont a locsolásra a kora reggel, mielőtt a hőmérséklet emelkedni kezd, illetve, ha nincs szél, így párolog el ugyanis a legkevesebb víz.

Vagy felkelünk nagyon korán, vagy egy automatikával látjuk el az öntözőrendszerünket. A legideálisabb öntözés a hajnali. Lehetőleg kerüljük az esti locsolást, mert a kijuttatott víz nem tud leszáradni. A növényen emiatt gyakrabban jelenhetnek meg gombás, baktériumos betegségek.

Sokkal többet ér heti egy, alapos öntözés, mintha minden este végigslagozzuk a kertet 

A napi rendszerességgel elvégzett kannás vagy slaggal történő öntözés csalóka lehet, mert látszatra úgy tűnik, rendesen átnedvesítettük a talajt, de ha lenyomunk egy ásót, és megnézzük milyen mélyen ázott át, meglepődhetünk - tudtuk meg a kertészmérnöktől. A gyors öntözéssel többnyire csak a talaj felső rétegét áztatjuk át, a növények gyökérzónájába már nem jut elég nedvesség, pedig ott venné fel a növény.

Ráadásul a slaggal történő öntözés, a talajminőséget is ronthatja, hiszen a hirtelen érkező nagy mennyiségű vizet a talaj nem tudja elnyelni, elfolyhat, és nem jut el a gyökérzetig. A slagozással a talajt is tömörítjük, a vízcseppek óhatatlanul szétverik a talajmorzsákat, a felső talajréteg tömörödik, ennek következtében még lassabban veszi be a vizet. Kialakul egy kéreg, ami alá nehezen megy le a víz. Ez a jelenség főleg az agyagos talajokra jellemző. Az apró vízcseppekkel történő, lassú öntözésre alkalmas szórófejekkel ezt elkerülhetjük - tette hozzá Soós Péter. 

Milyen legyen a víz hőmérséklete?

A kútvíz hőmérsékletétől sem kell tartanunk, mert a szakember szerint mire eljut a növényekhez, a csövekben és a levegőben felmelegszik annyira, hogy nem okozhat problémát. 

A legjobb öntözés az, amikor nem kell öntözni

Jó tudni, hogy vízpótlás nélkül is sokat tehetünk azért, hogy meg tudjuk tartani a talajban lévő vizet. Nem csak a növény párologtat, de a talajfelszín is párolog. Erre lehet megoldás a talajtakarás, a mulcsozással vagy egyéb talajtakarással ugyanis megakadályozhatjuk, hogy a talajfelszínről elpárologjon a víz. Ezzel az egyszerű módszerrel akár a fele öntözést is meg lehet spórolni.

Másrészt a kapálás is felér egy öntözéssel! 

Soós Péter szerint csak jó időben kell kapával megmozgatni a földet, egy kiadós eső vagy öntözés után, amikor megkapáljuk a felszínt, akkor ugyanis átvágjuk azokat a hajszálcsöveket, amelyek lentről felhoznák a felszínre a vizet. Összességében tehát jobb ritkábban, de alaposabban, nagyobb mennyiségű vizet kijuttatni a földre. A kevés víz valóban csak arra jó, hogy a növényt frissen tartsa.


 
 
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Íme néhány tuti tipp a szobanövények öntözéséhez.
Rengetegen hibáznak a szobanövények gondozásakor: ezek a bakik végzetesek lehetnek


Itt keressen minket
© 2017. Agrárszektor.hu