Komposztálni menő! - 10 ok, amiért megéri halomba rakni a szerves szemetet

A komposztálással az elpusztult növényi részek lebomlását használjuk ki, és forgatjuk vissza őket a talajba. Így kis adagokban, fokozatosan és hosszú időn keresztül nyújthatunk tápanyagot a növényeinknek, ellentétben a műtrágyával, amely egy hirtelen, nagy mennyiségű, kevésbé hasznosuló dózist jelent.


A kerti komposzt készítésére a kertben található valamennyi szerves hulladékanyag felhasználható.
Érdemes a kert egyik árnyékos sarkában kijelölnünk egy helyet a komposztkészítésre. Ide felhalmozhatjuk a kerti hulladékokat (falevél, lenyírt széna és szalma, gyümölcsfák nyesedéke, a zöldborsó és zöldbab szára, vagy a fel nem magzott gyomnövények), a nyers konyhai hulladékot, és ételmaradékot (zöldség és gyümölcsszármazékok, teafilter, kávézacc, hamu) és az állati eredetű trágyát és ürüléket. A tehéntől, kecskétől, disznótól, birkától, csirkétől és lótól származó trágya nagyon jo komposzt, de macska és kutya ürülékét ne használjuk, mert kórokozókat tartalmazhatnak, amelyek károsak a növényeink részére. Fontos, hogy mindig rétegesen rakjuk össze a szerves anyagot, és minél vegyesebb az alapanyag, annál gyorsabb a bomlási folyamat.

 

A komposztálás előnyei:

  • kevesebb szemét keletkezik
  • olcsó és környezettudatos megoldás
  • javul a talaj minősége
  • javul a talaj hő-és levegőgazdálkodása
  • javul a talaj tápanyagtároló képessége
  • a komposztban található hormonhatású anyagok serkentik a növényi növekedést
  • nagyobb lesz a növények ellenálló képessége a kórokozókkal és kártevőkkel szemben
  • alkalmas tápanyag visszapótlásra és trágyázásra is
  • nem kell elégetnünk a feleslegessé vált faágakat, nyesedékeket

Hogyan készítsünk komposztot?
1. Gyűjtsük össze a komposztálandó anyagokat, és tegyük egy halomba körülbelül 1,5 méter magasságig, majd vékony földréteggel fedjük be.

2. Mindig tegyünk barna hozzávalókat a komposztba. Ezek a száraz, kemény, magas széntartalmú anyagok, mint például a gallyak vagy száraz levelek.

3. Legyenek zöld hulladékok is a komposztban. Ezek a friss, lágy, nitrogénben gazdag anyagok, mint például a friss vágott fű, az ételmaradékok, és a konyhai hulladékok.

4. Igyekezzünk minden alapanyagot felaprítani, mert így gyorsabban lebomlanak majd.

5. Ha folyamatosan gondoskodunk arról, hogy nyirkosan maradjon a szerves hulladék, akkor 3-4 hónap alatt bomlásnak indul. Ilyenkor érdemes átkeverni a komposztanyagot, mert így több levegőhöz jut a szerves anyag, amivel elősegítjük a bomlás folyamatát. Ha száraz az idő, meg is öntözhetjük a halmot. Ilyenkor is érdemes megkeverni az anyagot, hogy gyorsítsuk a folyamatot, és levegőhöz jussanak a rétegek. Ügyeljünk azonban arra is, hogy ne legyen túlságosan nedves a halom, mert akkor kellemetlen szagot áraszthat.

6. Az összerakástól számítva egy év múlva a komposzt egységes földnemű anyaggá válik. Ez egy könnyen lapátolható anyag, amit 1 centiméter vastagon célszerű szétteríteni és bedolgozni a bedolgozni a talajba.

Mit ne rakjunk a komposztálóba?

Kerüljük a húsmaradékokat és a zsírokat, a citrusfélék héját, a magvas gyomokat, és a beteg növényi részeket. Ne kerüljön a komposztba hús, csont és a főzött konyhai hulladék se. A dió és vadgesztenyefák lombját se komposztáljuk, mert az ezekben lévő juglon nevű vegyületnek növekedésgátló hatása van. A legfontosabb azonban, hogy semmilyen szervetlen hulladékot ne rakjunk a komposztba (konzervdoboz, üveg, műanyag, papír) mert ezek nem bomlanak el.


KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Nem csak nyáron, de ősszel is van mire odafigyelnünk a kiskertekben.
Hogyan védekezzünk az őszi kártevők ellen?

Olcsó és minden háztartásban megtalálható.
Ne dobd ki a banánhéjat: 5 tipp, hogy mire használhatod a kertben

Védenek a kártevőktől és segítik a növekedést.
Tíz tökéletes növényházasság a kertben

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!


Itt keressen minket
© 2017. Agrárszektor.hu