Semmi pánik: Még nem késtünk el a metszéssel!

Mivel a márciusi tél sikeresen megállította a gyümölcsfákat a rügyek kipattanásában, így még nem késő elkezdeni az almafák metszését sem. Az őszi és a kajszibarackot pedig egyébként is csak a nedvkeringés beindulása után szokás visszavágni, aminek növény-egészségügyi oka van.

Miért nem késtünk el?

Ha nem jött volna el a márciusi tél, talán már rejtene némi növény-egészségügyi kockázatot az almafa metszése, hiszen a tűzelhalást okozó Erwinia amylovora baktérium ilyenkor már ébredezni szokott. A kórokozó azonban virágzáskor a legfertőzőképesebb, tehát

egy március közepi metszéssel még „normális” időjárás esetén sem vállalunk komoly kockázatot.

A barackfák és a cseresznye metszése pedig egyébként is később, a virágzás előtti időszakban ideális. Télen ezek a fajok érzékenyebbek a sebeken át fertőző gutaütést, ágrákosodást kiváltó kórokozókra, mint az almatermésűek. Utóbbiak már január óta metszhetők a fagymentes napokon. Alkalmas időpont a koronalakításra a szüret utáni zöldmetszés is, bár erről gyakran elfeledkezünk.

Az almafa alakítására ideális időszak az, amikor az éjszakai fagy napközben felenged. Ilyenkor a kiskertekben még jól megtartja a létrát a fagyos földfelszín, miközben a napsütötte faágak már átmelegednek. A lehulló venyige sem keverik össze a sárral, miközben összegereblyézzük. Ezt tegyük félre egy későbbi grillpartihoz gyújtósnak!

A "mászható" fa kellően szellős és napfényes is

Mennyire vágjuk vissza?

A gyümölcsfametszés fő célja a növekedés és a termésképzés közötti egyensúly biztosítása. Ha túlságosan visszavágjuk az ágakat, akkor a fa sok energiát fog fordítani a zöldhajtások fejlesztésébe, sok lesz az alvórügyekből induló vízhajtás is.

Egy túlzásba vitt metszéssel az adott évi termés tekintélyes részét veszélyeztetjük.

Általános tanács, hogy minél kisebb a fa saját fejlődési erélye – vagy mert olyan fajta, vagy mert már öreg – annál lendületesebb növekedésre tudjuk serkenteni egy fiatalító, erőteljes metszéssel. Az erős visszavágás az egyes gallyak esetében is erőteljesebb fejlődést eredményez. Vagyis éppen azt az ágat ne kurtítsuk vissza néhány „szemre”, azaz rügyre, amelyik a leginkább nő. Ez különösen igaz a vezérágakra. A növekedés irányát szelíden úgy befolyásolhatjuk, hogy afölött a rügy fölött vágjuk el a vesszőt, amelyik a megfelelő növekedési irányba mutat. Ha egy teljes ág rossz irányba nő, ne habozzunk azt eltávolítani.

A metszés erőssége és iránya kulcsfontosságú

Mikor nő jó irányba?

A korona alakításával kettős célunk van: egyrészt hozzá akarunk férni a majdani gyümölcsökhöz, másrészt szellőssé akarjuk tenni, hogy a gombás kórokozók kedvezőtlen életfeltételeket találjanak, a nap viszont érlelhesse a termést. Ez a két cél jól összecseng, hiszen az a fa, amelyiknek a koronája minden szögből jól elérhető és megmászható, az kellően szellős is. Az elmetszett gallyakon a rügyek lehetőleg 45 fokos szögben kifelé, oldalra, illetve felfelé mutassanak, ne a talaj vagy a korona belseje felé.

Tartsuk kordában a fa növekedését. Ha létrával sem érjük el a tetejét, akkor nemcsak elérhetetlen termést hoz, de mumifikálódott gyümölcsei a gombás betegségek kiindulópontját is képezik a következő évben. Ha a metszést követő évben visszaesik az almatermés mennyisége, ne essünk pánikba, semmit nem rontottunk el véglegesen! Egyrészt az almatermésűek eleve kétéves hullámokban teremnek sokat, illetve kevesebbet, másrészt a következő évi szelídebb metszéssel a termőrügyek fejlesztését tudjuk támogatni.

A metszés lépései:
1. Először is válasszunk egy éles, könnyen kezelhető metszőollót, amelyik nem tépi a fa bőrszövetét, nem hagy roncsolt vágási felületet.
2. Elsőként a vízhajtásokat távolítsuk el, ezek akadályoznak is minket a mozgásban.
3. Távolítsuk el a sérült, beteg, száraz hajtásokat. Ugyanekkor vágjuk le a mumifikálódott gyümölcsöket is.
4. Ritkítsuk meg a fát. Miközben dolgozunk, képzeljük el, hogy hamarosan sűrű lomb borítja majd. Egyáltalán nem baj, hogy ha a három, szinte egy irányba induló ág közül a középsőt vagy akár még egyet kicsípünk.
5. Kurtítsuk meg a vesszőket. A középhosszú és hosszú termővesszők csúcsát a metszés erősségének megfelelő mértékben csípjük vissza. Gyenge metszésnél a felső 1/3-át, erős metszésnél a 2/3-át, közepes metszésnél 50 százalékát távolítsuk el.
6. Ritkítsuk meg a termőbogokat. Itt is némi fantáziára van szükség. Képzeljük el, hogy négy-öt almának kell elférnie egy csokorban. Vajon képesek lesznek megnőni így? A túl sűrű termőbog nemcsak kisebb gyümölcsöket eredményez, de „meghitt zugaikban” könnyebben megtelepednek a molyok és más károkozók is.
7. A nagy metszési sebeket fertőtlenítsük le a betegségek megfékezése érdekében.

 


 
 
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Bőven akad munka ősszel is.
Ezek a legfontosabb októberi teendők a kiskertben

Pedig akár rekord is születhetett volna.
Elvitte az időjárás a rekordnak ígérkező meggytermést

Mindig fagymentes időszakot válasszunk a munkákra.
Hamarosan elkezdhetjük a bogyósok metszését

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!


Itt keressen minket
© 2017. Agrárszektor.hu