Egy csapadékos időszak még nem feltétlenül tölti fel a teljes gyökérzónát a földben.
A jövőbe nem látunk, de azt sejthetjük, hogy valószínű az a víz mennyiség, ami most hiányzik a talajból, nagyon hamar nem tud visszapótlódni.
A víz minősége egyáltalán nem közömbös a növények számára, sőt nagyon is sokat számít.
Július végétől augusztus közepéig pusztító tőzegtüzek söpörtek végig két értékes európai lápon, a belgiumi Hautes Fagnes-on és az angliai Great Fenen.
Nem minden kertben az a leghatékonyabb rendszer, amikor a zöldségeket hosszú, egyenes sorokba vetjük vagy ültetjük.
A térkő és beton országában hiába várjuk az esőt, úgysem tudnánk megtartani.
Sajnos esőt nem tudunk csinálni (de lehet, hogy igen?). Ezért egyelőre marad az, hogy ami lehullik azzal miként sáfárkodunk.
Az előttünk álló hét várhatóan ismét nem hozza meg a régóta várt, országos áztató esőt.
Közép-Ázsia fájdalmas és költséges valósága jó figyelmeztetés arra, hogy mi történik, ha késlekedünk.
Egyre kevesebb vízzel kell gazdálkodnunk, ezért sem mindegy, mennyi marad ebből a talajban.
Már a bankok, biztosítók és élelmiszeripari nagyvállalatok is támogatják a regeneratív mezőgazdaságra való átállást.
Egyre tudatosabban választunk kenyeret is: már keressük az adalékmentes vadkovászos termékeket a pékségekben.
Elsőként azokat a beavatkozásokat kell megtenni, amelyek már rövid távon is segíthetik a víz tájban tartását.
Hiába érkezik meg az eső Magyarországra, nem várható érdemi változás az aszályhelyzetben.
A hosszan tartó szárazság után ismét jelentősebb mennyiségű csapadékra számíthatunk Európában.
A nagy intenzitású csapadékból származó víztömeg sok esetben néhány óra alatt elhagyja a vízgyűjtőt.
A klímaváltozás hatására a legeltetést is újra át kell gondolnia a magyar állattartóknak.
Magyarország területének közel fele síkvidéki jellegű, ezért a vízgazdálkodás meghatározó szerepet játszik a mezőgazdaság alaklmazkodóképességében.
A klímaváltozás és az egyre súlyosbodó aszályok miatt a magyar kertekből sorra pusztulnak ki a tuják.
Az egyre szélsőségesebb időjárás a repcetermesztőket is komoly kihívások elé állítja, ezért a sikeres állomány megalapozása már jóval a vetés előtt elkezdődik.
A fogyasztók egyre jobban megnézik, mire költenek, a kis méhészeteknek pedig az értékesítés, az online jelenlét és a vásárlói bizalomépítés terheit is viselniük kell.
Az erdők látogatottságának növekedésével egyre több kutyatartó választja a természetet a mindennapi séta vagy a kirándulás helyszínéül.
A helyzet 4,5 milliárd forint többletköltséget okozhat az állattenyésztőknek.
Jelenleg Magyarország mentes a madárinfluenza-járványtól, ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a baromfitartók hátradőlhetnek.
A baromfitelepeken a megfelelő higiénia és a telepi rend fenntartása alapvető fontosságú a járványok megelőzésében.
A repcében a magas terméspotenciál önmagában már nem elég. Olyan genetikára van szükség, amely kedvező és stresszes körülmények között is képes bizonyítani.
