Aki vásárolt már virágföldet, palántaföldet vagy különféle ültetőközeget biztosan találkozott a perlit apró, fehér szemcséivel.
A föld alatt egy nagyon régi rendszer működik, hiszen mikroorganizmusok milliárdjai dolgoznak a növények gyökerei körül.
Arra figyelmeztetnek, hogy a lebomló műanyagokból kioldódó vegyületeknek toxikus hatása is lehet.
Péntekre igazi borongós, esős őszi reggelre ébredt az ország nyugati fele, és az esőfelhők egész délelőtt velünk maradnak.
Nemcsak a termés mennyiségét, hanem a zöldségek minőségét és a termesztés gazdaságosságát is súlyosan érinti az idei szélsőséges időjárás.
A 2026-os nyár hosszan tartó aszálya miatt idén őszre rendkívüli mértékben elszaporodott a királydinnye.
Az aszályos nyári időszakot követően az őszi és téli csapadék kiemelt jelentőségű a mezőgazdasági területek vízkészletének pótlásában.
Nagyobb területre kiterjedő, számottevő esőre a hét második felében van esély, de egyelőre ennek mennyisége is elég bizonytalan.
A szeptemberrel beköszöntött az ősz, a kertben azonban még bőven akad tennivalónk.
A klímaváltozás hatására nemcsak új fajtákra, hanem bizonyos esetekben új növényfajokra is szükség lehet.
Öt éve Svájcban elkezdtek egy a különleges kísérletet, melynek eredményeit most publikálták.
Magyarország mezőgazdasági területeinek jelentős részén találkozhatunk savanyú talajokkal: becslések szerint mintegy 2,2 millió hektárt érint ez a probléma. A talaj kémhatását alapvetően a talajképző kőzet tulajdonságai és a kilúgzás mértéke határozzák meg, amelyre a termőhelyi adottságok és az időjárási körülmények egyaránt hatással vannak.
Egy csapadékos időszak még nem feltétlenül tölti fel a teljes gyökérzónát a földben.
A jövőbe nem látunk, de azt sejthetjük, hogy valószínű az a víz mennyiség, ami most hiányzik a talajból, nagyon hamar nem tud visszapótlódni.
A víz minősége egyáltalán nem közömbös a növények számára, sőt nagyon is sokat számít.
Július végétől augusztus közepéig pusztító tőzegtüzek söpörtek végig két értékes európai lápon, a belgiumi Hautes Fagnes-on és az angliai Great Fenen.
Nem minden kertben az a leghatékonyabb rendszer, amikor a zöldségeket hosszú, egyenes sorokba vetjük vagy ültetjük.
A térkő és beton országában hiába várjuk az esőt, úgysem tudnánk megtartani.
Sajnos esőt nem tudunk csinálni (de lehet, hogy igen?). Ezért egyelőre marad az, hogy ami lehullik azzal miként sáfárkodunk.
Az előttünk álló hét várhatóan ismét nem hozza meg a régóta várt, országos áztató esőt.
Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára.
Aki vásárolt már virágföldet, palántaföldet vagy különféle ültetőközeget biztosan találkozott a perlit apró, fehér szemcséivel.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása világossá tette, hogy az alkalmazkodás már nem halasztható tovább a mezőgazdaságban.
Jelentősen változott az aszály kiterjedése az elmúlt másfél évtizedben hazánkban.
A föld alatt egy nagyon régi rendszer működik, hiszen mikroorganizmusok milliárdjai dolgoznak a növények gyökerei körül.
