Az aszályos nyári időszakot követően az őszi és téli csapadék kiemelt jelentőségű a mezőgazdasági területek vízkészletének pótlásában.
Nagyobb területre kiterjedő, számottevő esőre a hét második felében van esély, de egyelőre ennek mennyisége is elég bizonytalan.
A szeptemberrel beköszöntött az ősz, a kertben azonban még bőven akad tennivalónk.
A klímaváltozás hatására nemcsak új fajtákra, hanem bizonyos esetekben új növényfajokra is szükség lehet.
Öt éve Svájcban elkezdtek egy a különleges kísérletet, melynek eredményeit most publikálták.
Magyarország mezőgazdasági területeinek jelentős részén találkozhatunk savanyú talajokkal: becslések szerint mintegy 2,2 millió hektárt érint ez a probléma. A talaj kémhatását alapvetően a talajképző kőzet tulajdonságai és a kilúgzás mértéke határozzák meg, amelyre a termőhelyi adottságok és az időjárási körülmények egyaránt hatással vannak.
Egy csapadékos időszak még nem feltétlenül tölti fel a teljes gyökérzónát a földben.
A jövőbe nem látunk, de azt sejthetjük, hogy valószínű az a víz mennyiség, ami most hiányzik a talajból, nagyon hamar nem tud visszapótlódni.
A víz minősége egyáltalán nem közömbös a növények számára, sőt nagyon is sokat számít.
Július végétől augusztus közepéig pusztító tőzegtüzek söpörtek végig két értékes európai lápon, a belgiumi Hautes Fagnes-on és az angliai Great Fenen.
Nem minden kertben az a leghatékonyabb rendszer, amikor a zöldségeket hosszú, egyenes sorokba vetjük vagy ültetjük.
A térkő és beton országában hiába várjuk az esőt, úgysem tudnánk megtartani.
Sajnos esőt nem tudunk csinálni (de lehet, hogy igen?). Ezért egyelőre marad az, hogy ami lehullik azzal miként sáfárkodunk.
Az előttünk álló hét várhatóan ismét nem hozza meg a régóta várt, országos áztató esőt.
Közép-Ázsia fájdalmas és költséges valósága jó figyelmeztetés arra, hogy mi történik, ha késlekedünk.
Egyre kevesebb vízzel kell gazdálkodnunk, ezért sem mindegy, mennyi marad ebből a talajban.
Már a bankok, biztosítók és élelmiszeripari nagyvállalatok is támogatják a regeneratív mezőgazdaságra való átállást.
Egyre tudatosabban választunk kenyeret is: már keressük az adalékmentes vadkovászos termékeket a pékségekben.
Elsőként azokat a beavatkozásokat kell megtenni, amelyek már rövid távon is segíthetik a víz tájban tartását.
Hiába érkezik meg az eső Magyarországra, nem várható érdemi változás az aszályhelyzetben.
Sokan várnak a takarmánykeverő-kiosztó gépek beszerzésével, de vannak olyanok is, akik visszaadták az elnyert pályázatot.
A kész olaj minőségét nemcsak az alapanyag határozza meg, hanem az is fontos, hogy milyen módszerrel választják el az olajat a növényi szövetektől.
A szakértők szerint a magyar búzatermesztésnek a mennyiségek termelése helyett inkább a minőségre kellene koncentrálnia.
A magyar agrárium előtt álló egyik legfontosabb kérdés, hogy miként lehet átadni a gazdaságokat a következő generációnak.
Komoly változások előtt áll a magyar mezőgazdaság, miközben az idei évben óriási veszteséggel számolhat az ágazat.
