A klímaváltozás hatására nemcsak új fajtákra, hanem bizonyos esetekben új növényfajokra is szükség lehet.
Öt éve Svájcban elkezdtek egy a különleges kísérletet, melynek eredményeit most publikálták.
Magyarország mezőgazdasági területeinek jelentős részén találkozhatunk savanyú talajokkal: becslések szerint mintegy 2,2 millió hektárt érint ez a probléma. A talaj kémhatását alapvetően a talajképző kőzet tulajdonságai és a kilúgzás mértéke határozzák meg, amelyre a termőhelyi adottságok és az időjárási körülmények egyaránt hatással vannak.
Egy csapadékos időszak még nem feltétlenül tölti fel a teljes gyökérzónát a földben.
A jövőbe nem látunk, de azt sejthetjük, hogy valószínű az a víz mennyiség, ami most hiányzik a talajból, nagyon hamar nem tud visszapótlódni.
A víz minősége egyáltalán nem közömbös a növények számára, sőt nagyon is sokat számít.
Július végétől augusztus közepéig pusztító tőzegtüzek söpörtek végig két értékes európai lápon, a belgiumi Hautes Fagnes-on és az angliai Great Fenen.
Nem minden kertben az a leghatékonyabb rendszer, amikor a zöldségeket hosszú, egyenes sorokba vetjük vagy ültetjük.
A térkő és beton országában hiába várjuk az esőt, úgysem tudnánk megtartani.
Sajnos esőt nem tudunk csinálni (de lehet, hogy igen?). Ezért egyelőre marad az, hogy ami lehullik azzal miként sáfárkodunk.
Az előttünk álló hét várhatóan ismét nem hozza meg a régóta várt, országos áztató esőt.
Közép-Ázsia fájdalmas és költséges valósága jó figyelmeztetés arra, hogy mi történik, ha késlekedünk.
Egyre kevesebb vízzel kell gazdálkodnunk, ezért sem mindegy, mennyi marad ebből a talajban.
Már a bankok, biztosítók és élelmiszeripari nagyvállalatok is támogatják a regeneratív mezőgazdaságra való átállást.
Egyre tudatosabban választunk kenyeret is: már keressük az adalékmentes vadkovászos termékeket a pékségekben.
Elsőként azokat a beavatkozásokat kell megtenni, amelyek már rövid távon is segíthetik a víz tájban tartását.
Hiába érkezik meg az eső Magyarországra, nem várható érdemi változás az aszályhelyzetben.
A hosszan tartó szárazság után ismét jelentősebb mennyiségű csapadékra számíthatunk Európában.
A nagy intenzitású csapadékból származó víztömeg sok esetben néhány óra alatt elhagyja a vízgyűjtőt.
A klímaváltozás hatására a legeltetést is újra át kell gondolnia a magyar állattartóknak.
A klímaváltozás hatására nemcsak új fajtákra, hanem bizonyos esetekben új növényfajokra is szükség lehet.
Öt éve Svájcban elkezdtek egy a különleges kísérletet, melynek eredményeit most publikálták.
Olyan fajok is elérhetővé váltak a magánszemélyek számára, amelyek tartása komoly szakértelmet, speciális körülményeket és jelentős természetvédelmi felelősséget igényel.
Idén is veterán korú, de kiváló állapotú traktorokat tekinthettek meg az érdeklődők a miskolci régiségvásáron.
A köznyelvben szarvasbőgésnek nevezett időszak Magyarországon rendszerint augusztus végén vagy szeptember elején kezdődik.
A repcében a magas terméspotenciál önmagában már nem elég. Olyan genetikára van szükség, amely kedvező és stresszes körülmények között is képes bizonyítani.
