Sajnos esőt nem tudunk csinálni (de lehet, hogy igen?). Ezért egyelőre marad az, hogy ami lehullik azzal miként sáfárkodunk.
Az előttünk álló hét várhatóan ismét nem hozza meg a régóta várt, országos áztató esőt.
Közép-Ázsia fájdalmas és költséges valósága jó figyelmeztetés arra, hogy mi történik, ha késlekedünk.
Egyre kevesebb vízzel kell gazdálkodnunk, ezért sem mindegy, mennyi marad ebből a talajban.
Már a bankok, biztosítók és élelmiszeripari nagyvállalatok is támogatják a regeneratív mezőgazdaságra való átállást.
Egyre tudatosabban választunk kenyeret is: már keressük az adalékmentes vadkovászos termékeket a pékségekben.
Elsőként azokat a beavatkozásokat kell megtenni, amelyek már rövid távon is segíthetik a víz tájban tartását.
Hiába érkezik meg az eső Magyarországra, nem várható érdemi változás az aszályhelyzetben.
A hosszan tartó szárazság után ismét jelentősebb mennyiségű csapadékra számíthatunk Európában.
A nagy intenzitású csapadékból származó víztömeg sok esetben néhány óra alatt elhagyja a vízgyűjtőt.
A klímaváltozás hatására a legeltetést is újra át kell gondolnia a magyar állattartóknak.
Magyarország területének közel fele síkvidéki jellegű, ezért a vízgazdálkodás meghatározó szerepet játszik a mezőgazdaság alaklmazkodóképességében.
A klímaváltozás és az egyre súlyosbodó aszályok miatt a magyar kertekből sorra pusztulnak ki a tuják.
Az egyre szélsőségesebb időjárás a repcetermesztőket is komoly kihívások elé állítja, ezért a sikeres állomány megalapozása már jóval a vetés előtt elkezdődik.
A MATE új kutatása a beépített felületek és a talaj vízgazdálkodási kapcsolatát vizsgálta.
A héten még biztosan maradni fog a száraz meleg, aszályos időjárás Magyarországon.
Az Agronómiai Központ és a Téradatkezelő segítségével a PGR még hatékonyabban támogatja az adatvezérelt gazdálkodást.
A szakértők szerint a jövőben egyre gyakoribbá válhatnak az extrém aszályok a magyar folyóknál.
Egyre népszerűbbek a regeneratív mezőgazdasági gyakorlatok Európában, de van még hova fejlődni.
A magyar gazdák is elkezdtek foglalkozni a klímaváltozással és annak hatásaival, következményeivel.
Magyarország vizes élőhelyeinek állapota ma már messze nem pusztán természetvédelmi kérdés.
Komoly döntés előtt állnak a szarvasmarhatartók: hogyan kezelhető a takarmányhiány?
Az élelmiszeripar talán még soha nem változott olyan gyorsan, mint napjainkban, a háttérben egészen új technológiák fejlődnek.
Óriási változások jönnek a NAK-nál, 2027-től a neve Magyar Agrár és Élelmiszergazdasági Kamara lesz.
A farkas természetvédelmi státuszát nemrégiben enyhítették Európában, a döntést a gazdálkodói és vadászati érdekek mellett komoly természetvédelmi vita is övezi.
