Hatalmas járványveszélyt jelent, hogy szennyvízzel locsolják a földeket

agrarszektor.hu
Világszerte több tízmillió hektár szántóföldet öntöznek kezeletlen szennyvízzel. Ez legalább olyan kockázatos gyakorlat, mint amennyire kényelmes, hiszen a felelőtlenül szétlocsolt kórokozók, vegyszerek, nehézfémek súlyos megbetegedéseket, járványokat is okozhatnak.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 59 400 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

Összességében 4,5 millió hektárra becsülik a szennyvízzel locsolt termőterületeket Földünkön, ami nagyságrendileg Magyarország szántóföldjeinek egészével egyenértékű. Ha viszont a városi felhasználásából eredő és a mezőgazdaságban öntözési céllal alkalmazott szennyvizet is hozzászámoljuk, akkor mindez a 36 millió hektárt is elérheti. Ez körülbelül 50 százalékkal több, mint eddig sejtették - állítja egy közelmúltban született, az Environmental Research Letters című szaklapban megjelent tanulmány.

Megdöbbentő, de a globálisan keletkező szennyvíznek még mindig csupán 10 százaléka kap ilyen-olyan kezelést. A legnagyobb vízfelhasználó és hulladéktermelő a mezőgazdaság. A gazdák által öntözésre használt, tisztítatlan szennyvíz nemcsak a talaj termőképességére, élővilágára jelent veszélyt, de a különféle káros baktériumok, vegyszerek, nehézfémek a zöldségeken és gyümölcsökön keresztül az emberi szervezetbe is bekerülhetnek.

A szennyvíz alkalmazását a termelésben általában anyagi okok mozgatják, tehát nem feltétlenül a "kényelmesség" viszi rá a gazdálkodókat. Mexikóban például a farmerek egy alkalommal még tiltakozni is kivonultak egy épülő szennyvíztisztító ellen, amely - véleményük szerint - kivonja a "hasznos" tápanyagokat a vízből, ami miatt nekik több műtrágyát kell szétszórniuk a földjeikre.

Ennél nagyobbat nem is tévedhetnének, hiszen a háztartásokban, vagy az állattenyésztés révén keletkező folyékony hulladékokban veszélyes baktériumok, zsírok, olajok, biológiailag bomló szerves szennyezőanyagok, nitrátok, foszfátok, nehézfémek, gyógyszermaradványok is sűrűn előfordulnak, ezért csak többlépcsős kezelési folyamat végén lehetne visszajuttatni a környezetbe.

A fentiek tükrében nem csoda, hogy a Mexikóból az Egyesült Államokba szállított sárgadinnyék a közelmúltban komoly megbetegedéseket okoztak, mert - mint kiderült - szalmonella baktériummal voltak fertőzöttek. Ráadásul ez csak egyetlen példa a sok közül, és bármikor kitörhet egy komoly járvány, hiszen Mexikó mellett Kína, India, Pakisztán és Irán is a szennyvízzel szívesen öntöző országok közé tartozik.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. április 25. 11:13