Tombola és értékes nyeremények az Agrárszektor 2025 konferencián!
Tombolával és értékes nyereményekkel várjuk az Agrárszektor konferencia résztvevőit az esemény 2. napjának végén! FŐNYEREMÉNY: Az AXIÁL Kft. felajánlásából a szerencsés nyertes egy Fűnyírótraktor Portland Hawk H9212RD-rel lesz gazdagabb!
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén!
Összességében 4,5 millió hektárra becsülik a szennyvízzel locsolt termőterületeket Földünkön, ami nagyságrendileg Magyarország szántóföldjeinek egészével egyenértékű. Ha viszont a városi felhasználásából eredő és a mezőgazdaságban öntözési céllal alkalmazott szennyvizet is hozzászámoljuk, akkor mindez a 36 millió hektárt is elérheti. Ez körülbelül 50 százalékkal több, mint eddig sejtették - állítja egy közelmúltban született, az Environmental Research Letters című szaklapban megjelent tanulmány.
Megdöbbentő, de a globálisan keletkező szennyvíznek még mindig csupán 10 százaléka kap ilyen-olyan kezelést. A legnagyobb vízfelhasználó és hulladéktermelő a mezőgazdaság. A gazdák által öntözésre használt, tisztítatlan szennyvíz nemcsak a talaj termőképességére, élővilágára jelent veszélyt, de a különféle káros baktériumok, vegyszerek, nehézfémek a zöldségeken és gyümölcsökön keresztül az emberi szervezetbe is bekerülhetnek.
A szennyvíz alkalmazását a termelésben általában anyagi okok mozgatják, tehát nem feltétlenül a "kényelmesség" viszi rá a gazdálkodókat. Mexikóban például a farmerek egy alkalommal még tiltakozni is kivonultak egy épülő szennyvíztisztító ellen, amely - véleményük szerint - kivonja a "hasznos" tápanyagokat a vízből, ami miatt nekik több műtrágyát kell szétszórniuk a földjeikre.
Ennél nagyobbat nem is tévedhetnének, hiszen a háztartásokban, vagy az állattenyésztés révén keletkező folyékony hulladékokban veszélyes baktériumok, zsírok, olajok, biológiailag bomló szerves szennyezőanyagok, nitrátok, foszfátok, nehézfémek, gyógyszermaradványok is sűrűn előfordulnak, ezért csak többlépcsős kezelési folyamat végén lehetne visszajuttatni a környezetbe.
A fentiek tükrében nem csoda, hogy a Mexikóból az Egyesült Államokba szállított sárgadinnyék a közelmúltban komoly megbetegedéseket okoztak, mert - mint kiderült - szalmonella baktériummal voltak fertőzöttek. Ráadásul ez csak egyetlen példa a sok közül, és bármikor kitörhet egy komoly járvány, hiszen Mexikó mellett Kína, India, Pakisztán és Irán is a szennyvízzel szívesen öntöző országok közé tartozik.
