A 2018/19-es gazdasági évben 1,7 százalékkal nőhet a három oljanövény termőterülete az Európai Unióban az amerikai agrárminisztérium (USDA) előrejelzése szerint. A repcét a tél folyamán csak Németország keleti, illetve Lengyelország nyugati részén érte kisebb fagykár, a napraforgó- és szójavetési kilátások pedig jónak tűnnek. Összességében 0,8 százalékos növekedést prognosztizálnak az olajosmag-termelésben az elemzők.

AZ USDA szerint idén mindenkori rekordot dönthet az EU-28 napraforgóterületének kiterjedése, ennek ellenére - a tavalyinál várhatóan gyengébb hozamok miatt - nem valószínű több termés. A repce és a szója kibocsátása azonban az enyhén növekvő terület miatt javulhat. Mivel az unió belső baromfifogyasztása és sertésexportja várhatóan nő, ez emelni fogja a repce- és szójadarák iránti igényt is. A repcemag iránti kereslet azonban az unió zöldenergia-politikájának változása miatt fokozatosan csökken, ami nyomás alá helyezi a termény árát. Másrészről ez a folyamat a repcéből készült olajat és biodízelt versenyképesebbé is teszi a piacon.

Az új zöldenergia-irányelv (RED II) várhatóan jövőre ölt végleges formát, míg a termelést szintén meghatározó Közös Agrárpolitika még csak most alakul, talán 2020-ra készül el. Az azonban már most biztosnak klátszik, hogy az első generációs bioüzemanyagok részarányát csökkenteni fogják a közlekedésben. Másrészt az EU törekszik a fehérje-önellátottság növelésére, ami az olyan olajos magvú fehérjenövények termelését is ösztönzi, mint a szója, a repce vagy a napraforgó. Ezzel párhuzamosan az importált szójaalapanyagok élelmiszer-biztonságával kapcsolatban egyre magasabb igényeket támaszt Európa, a tiltott növényvédőszerek számát növeli, a megengedett növényvédőszer-maradék mennyiségét csökkenti, vagyis nem vámjellegű akadályokat emel a behozatal elé.

Összetett, egymással gyakran ellentétes folyamatok határozzák meg tehát az olajos magvú termények piacát, amelyek egymás helyettesítő termékei is (és akkor a tengeren túlról érkező pálmaolajról még nem is szóltunk).