Hasznos tipp a gazdáknak: így lehet kivédeni a földek átmeneti nitrogénhiányát

Hasznos tipp a gazdáknak: így lehet kivédeni a földek átmeneti nitrogénhiányát

agrarszektor.hu
A talajban lebomló legtöbb növényi maradvány nagy mennyiségű összetett szénhidrátot, főképp cellulózt tartalmaz, ezért a lebontási folyamatok túlnyomó részét a cellulózbontás jelenti. A nitrátrendelet módosítása kapcsán ismét előkerült a folyamat ismeretének igénye, s a számítás lehetséges módja. Erről adott tájékoztatást a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Közeleg a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye: Agrárium 2024 konferencia, március 19., Kecskemét

Előad többek között Nagy István, Kulik Zoltán, Andréka Tamás, Győrffy Balázs, Éder Tamás, Hadászi László, Ruck János, és még sokan mások.

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

Ha a talajban levő szerves anyag C/N aránya >20, akkor a szénhidrátbontó baktériumok gyorsan elszaporodnak, a fehérje elbontásából származó ammóniát - nitrogént - testük felépítésére használják fel, elvonva azt a növények elől. Ezt jelenti a nitrogén immobilizációját (pillanatnyi hiányát a növények számára), amelyet káros szénhidráthatásnak, azaz pentozánhatásnak neveztek el, írta meg a NAK.

December 3-4-én rendezi meg a Portfolio Csoport kétnapos siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ország egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárrendezvényének számít. Az esemény egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről. A konferencia napirendre veszi az ágazati szereplőit érintő legforróbb témákat és legfontosabb szabályozási változásokat is. A rendezvény az agrárium minden résztvevőjének – így valamennyi méretű gazdálkodónak, élelmiszeripari cégnek, inputgyártónak, gépforgalmazónak, termékkereskedőnek, illetve államigazgatási és érdekképviseleti szakértőnek – hasznos és naprakész információkat nyújt, illetve lehetőséget biztosít a networkingre és a kapcsolatépítésre is. Ne hagyja ki a siófoki Agrárszektor Konferenciát december 3-4-én!

Fontos, hogy az ember ismernje a növény lehetséges szármaradványának értékét, valamint azt, hogy abból valójában mennyi is marad a talajban. A talajélet szempontjából a minél több a jobb. A lebontáshoz szükségesek a mikrobák, és természetesen az átmeneti nitrogénhiány leküzdéséhez a nitrogén is. De mennyi is kell ezekből?

A szárazanyag vagy szármaradvány mennyiségének a termés alapján történő számítása a különböző növények esetén eltérő. Az összes biomassza-produkció a teljes növény betakarítása esetén megegyezik a tervezett termés mennyiségével (szálas takarmányok, len, kender, silókukorica), míg a többi növény esetében egy úgynevezett a Harvest Index (HI) alapján számolható.

A HI a főtermés arányát mutatja meg a teljes biomassza/növényi teljes tömeg (szár+termés) mennyiségéhez viszonyítva. E szerint a 0,5-ös HI azt jelenti, hogy a főtermés az összes biomassza-produkció/növényi teljes tömeg (szár+termés) 50%-át adja, tehát 1 tonna főtermés megtermeléséhez 1 tonna melléktermés előállítása szükséges. A búza, a tritikálé, az őszi és a tavaszi árpa, a rozs és a zab Harvest Indexe 0,5-ös, és ugyanilyen értékű a kukoricáé és a ciroké is. Ezzel szemben a napraforgó és a repce átlagos HI értéke 0,33-as, vagyis ezeknél a teljes biomassza kétharmadát a szár teszi ki.

Így például egy 2,5 t/ha napraforgótermés esetén a szár teljes tömege - ha az teljes egészében a területen marad - hektáronként 5 tonna lesz. Ha ez az 5 tonnányi szármaradvány mind a területen marad, úgy hektáronként 40 kg nitrogén juttatható ki a pentozánhatás kivédésére. Egy 6 t/ha búzatermés esetén viszont ugyanennyi szár termelődik. Ha az ez mind a területen marad, akkor 6000 kg x 0,8 kg nitrogén-hatóanyag, azaz 48 kg nitrogén adható ki a lebontáshoz.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Heti fókusz: STOP STRESSZ! (x)

A tél végi szokatlanul meleg időjárás után fel kell készülnünk a kora tavaszi fagykárok megjelenésére szántóföldi kultúráinkban is.

Támogatott tartalom

Nagy termőképességű LG kukoricák (x)

Tavaly rég nem látott mélységbe zuhant a kukorica vetésterülete Magyarországon. A VSZT felmérése szerint a vetésterület 746 ezer ha körül alakult a 2023-as évben.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?