A búza- és a kukoricaexport töretlen Lengyelországba és a déli országokba, de nagyon keresett a napraforgó is, ennél a terménynél már 150 ezer forint feletti tonnánkénti árakról is lehetett hallani a piacon - mondta a Világgazdaságnak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. A kukorica 58-62 ezer forint közti áron cserél gazdát, és a búzák is 60 ezer forint fölötti áron találnak vevőre, sőt, a javító minőségű búzára már tonnánként 70 ezer forintos kötések is születtek.

Alapvetően határozza meg a piaci lehetőségeket, hogy számottevő terméskiesések voltak Európában: Franciaországban mintegy 10 millió, az Egyesült Királyságban nagyjából 5 millió, a szomszédos Romániában körülbelül 2-3 millió tonnával arattak kevesebb búzát a szokásosnál, ami élénk keresletet generál a piacon - mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. A magyar búza hagyományos vevőjének számító Olaszországban is keresett a kenyérgabona, emellett pedig a belföldi, ipari felhasználási igény is emelkedett. Ezért most jó ára van a terménynek, és az exportot ösztönzi a forint gyengülése is - tette hozzá.

A malmoknak meg kell fizetniük azokat az árakat, amelyeket a világpiacon el lehet érni, s amely a malmi minőségű, nagyobb tételeknél lassan a 65-66 ezer forintot is meghaladja - mondta Lakatos Zoltán. Ahhoz képest, hogy a szezon elején 50 ezer forintról indultak, ez jelentős drágulás. A jelenlegi lisztárak körülbelül 56-58 ezer forintos tonnánkénti búzaárat feltételeznek - vetítette előre egy hamarosan bekövetkező újabb lisztáremelés lehetőségét. A kukoricánál hasonló a helyzet: az etanolfeldolgozók beszállítva már 60 ezer forintnál is többet adnak egy tonna kukoricáért - ismertette Lakatos Zoltán.

Forrás: MTI/EPA/Clemens Bilan

Szerencsére nagyon jó termés volt az idén Magyarországon, a magas átlagoknak köszönhetően a szokásosnál kisebb területen is megtermett 8,2-8,3 millió tonna kukorica, mert azok az esők, amelyek a búzának már nem használtak, nagyon jól jöttek a kukoricának. Árnyalja azonban a képet, hogy a termelőknek nagyobb költségeik voltak a szárítással. A betakarítás idején a szokásosnál jóval magasabb víztartalmat pedig az okozta, hogy a szeptemberi aszály olyan mértékben szárította ki a kukorica levélzetét, hogy a növény nem tudta leadni a vizet.

Ezt erősítette meg Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) tanácsosa is. A betakarítás kezdete körülbelül két hetet csúszott, majd a csapadékos időjárás is akadályozta az aratást. Novemberben a szárítókapacitások a maximumon voltak - szemben a tavalyival, amikor nem volt szükség a víztartalom mesterséges csökkentésére -, ami azon az ágon is költségnövekedést okozott, hogy egy 2019-es szabályozás miatt a földgáz-rendszerhasználati díjak az októberihez képest emelkedtek. A gázkonzorciumokon keresztül viszont az ezekbe beszálló termelők legalább a gázárat tudták csökkenteni.

Csősz Tibor azt is elmondta, hogy az őszi betakarítású növények aratásának sokkal kedvezőbb előjelekkel vágtak neki a gazdálkodók, mint a nyári aratáskor, de a napraforgó miatt például csalódniuk kellett, az nem hozta a várakozásokat, és még a korábbi évek szintjét sem érte el az átlagtermés. Az említett magas árak nyilván ezt is tükrözik.