Az ok az európai terméskiesés, valamint a megélénkülő világpiaci és belső kereslet. Az őrlésre alkalmas, jó minőségű malmi búzát szinte vadászniuk kell a malmoknak, amelyeknek tavasszal még fel kell tölteniük a készleteiket, hogy az új termés beérkezéséig folyamatosan dolgozhassanak. A Világgazdaság megjegyezte, hogy a drágulás megemeli a takarmányárakat, növelve ezzel az állattenyésztők költségeit is.

December második hetében az egy évvel korábbinál 25%-kal magasabb - áfa és szállítási költség nélküli - termelői áron, tonnánként átlagosan 64,3 ezer forintért adták az étkezési búzát Magyarországon, írta a lap a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet jelentése alapján. A takarmánybúza ára 60,6 ezer forint volt, 21%-kal nőtt 12 hónap alatt. A búzapiac helyzetéről a Világgazdaságnak beszámoló piaci szereplők szerint jó minőségű malmi búzát már csak minimum 65-66 ezer forintos tonnánkénti áron lehet találni, de meglehetősen kevés szabad készlet van a termelőknél.

A búza jelentős áremelkedésének egyik oka, hogy a nagyobb európai termelő országokban - különösen Franciaországban - jelentős volt a terméskiesés. Ez a szomszédos Romániában 3 millió tonna, miközben a hagyományos exportpiacnak számító Olaszországban is nagy az igény a magyar búzára. Ezért az exportőrök nagyon aktívak voltak a piacon, ami szintén szűkítette a malmok lehetőségeit.

A takarmánykukorica ára a hivatalos adatok szerint még a búzáénál is jobban, közel 27%-kal nőtt egy év alatt, elérte a tonnánkénti 54,7 ezer forintot. A kukoricatermés az agrártárca előzetes adatai szerint 8,3 millió tonna lett, gyakorlatilag ugyanannyi, mint tavaly, és többéves összehasonlításban kifejezetten jónak számít. Az áremelkedés mozgatója itt a világpiacon tapasztalt rendkívül élénk kínai kereslet, az exportpiacok szívóhatása, illetve a szintén jelentős belföldi ipari felhasználói igény, írta a Világgazdaság.