A mögöttünk álló egy hétben az átlagosnál 3-5 fokkal hidegebb, többnyire száraz időjárás uralkodott a Kárpát-medencében - írja a met.hu. Csütörtökön és pénteken még elszórtan előfordultak 2-5 mm-t adó záporok, főként hózáporok, melyek következtében síkvidéki területeken is kifehéredett a táj átmenetileg, ezek azonban csak nagyon kis területet érintettek. Szombattól is minden nap esett valahol az országban, de szintén kevés helyen, és csak igen kis mennyiség. Így az elmúlt egy hónap csapadéka az ország nagy részén 20-35 mm-rel marad el a sokéves átlagtól. Ennél kisebb hiány a két héttel ezelőtti esőkből adódóan a déli és az északkeleti határszélen mutatkozik, viszont az északi országrészben és az Alföld középső tájain 5 mm-nél is kevesebb hullott az elmúlt 30 nap során.

A talajok felszín közeli rétege tovább száradt az elmúlt egy hétben. A belvízzel borított területek nagysága jelentősen csökkent, az Alföld déli részén és a Bodrogközben jellemzőek még belvízfoltok. A kritikusan száraz területek nagysága, ahol a felső 20 cm talajnedvessége a 40%-ot sem éri el a növények számára hozzáférhető vízkészlet százalékában tovább nőtt, a Dunántúl északi részén kívül Budapest és Szolnok tágabb környezetét is magában foglalja. A 20-50 cm közötti réteg is veszített nedvességtartalmából, de 50-100 cm-en még telítettek a talajok az ország túlnyomó részén. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet jellemzően 3 és 6 fok között alakul, ami kissé kevesebb a február végi értékeknél. A hőmérséklet nem a népi megfigyelések szerint alakult az elmúlt egy hétben, éppen Sándor napon kezdődött a lehűlés. Csütörtöktől hétfőig a maximumhőmérsékletek többnyire 4 és 8 fok között alakultak, majd keddtől kissé melegedett az idő, de kedden és szerdán sem mindenhol érte még el a 10 fokot a legmelegebb órák hőmérséklete. Éjszakánként az ország nagy részén fagyott, vasárnap hajnalban nagy területen hűlt -5 és -10 fok közé a levegő.

Forrás: MTI/Varga György

Az őszi vetések jellemzően fejletten és jól teleltek, a csapadékos október miatt későn vetett búza állományok fejletlenebbek, várják a melegebb és nedvesebb időt. A februárban és márciusban tartósan belvizes foltokban a vetés sokfelé kipusztult. A márciusi gyakori éjszakai fagyok miatt a talaj felszín közeli rétege többször megfagyott, majd napközben kiengedett, ami az őszi vetések felfagyását eredményezhette, a fejletlenebb vetések gyökerei elszakadhattak. A február végi igen enyhe idő a déli és középső országrészben a mandula és a kajszi rügyeit már beindította, az erre érkezett -6, -10 fokos hidegek pedig már fagykárt okoztak. A hűvösebb északi országrész barackosaiban még nincs probléma, ezeken a tájakon az elsőként virágzó som virágba borulását figyelhetjük meg a héten.

A folytatásban beköszönt az igazi tavasz, két hullámban jelentős melegedés kezdődik. Péntek hajnalban északon és keleten még többfelé hűlt fagypont alá a levegő, szombaton azonban már nem lesz jellemző a fagy. A melegedést szombat délután egy nyugat felől érkező hidegfront töri meg, amivel némi csapadék is érkezik, vasárnap reggelig csapadéknyom és 5 mm közötti mennyiség valószínű az ország nagy részén. A front előtt szombaton többfelé megélénkül, a Dunántúlon megerősödik a délies szél, mögötte pedig vasárnap várhatók élénk széllökések északnyugati, nyugati irányból. Pénteken és szombaton már nagy területen emelkedik napközben 15 fok fölé a hőmérséklet, majd vasárnap átmenetileg megtorpan a melegedés, 10-15 fok valószínű. Hétfőtől ismét tovább melegszik az idő, és ekkor nyugaton a 20 fokot is elérheti már a legmelegebb órák hőmérséklete, ami a jövő hét közepén az ország jelentős részén már meg is haladja majd a 20 fokot. Az éjszakai fagyok szombattól megszűnnek, csak hétfő hajnalban hűlhet a fagyzugos tájakon kevéssel fagypont alá a levegő. Az egyre melegebb időben várhatóan gyorsan fejlődésnek indul majd a vegetáció, változóan felhős időben lehet haladni az egyre szaporodó mezőgazdasági munkákkal. A hétvége kivételével a szél is mérsékelt marad.