Magyarország vízkészleteinek három forrása van: a csapadék, a felszín alatti vízkontingensek és a felvízi országokból beérkező felszíni vizek. A földtani tömbben tárolt felszín alatti vizek ugyan láthatatlanok, de jelentőségük annál nagyobb, hiszen az édesvízkészlet legnagyobb része felszín alatti víz, mely kiemelt szerepet játszik az ivóvízellátásban, a mezőgazdaságban, az ipari tevékenységekben és az ökoszisztémák életében.

Ezért is nagy a jelentősége annak, hogy a felvízi országokból érkező felszíni vizekből minél több hasznosuljon hazánkban. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) által is javasolt - a klímaváltozás miatt különösen indokolt -, a kormányzat által elindított nagyszabású öntözésfejlesztési programok is ezt segítik. Ezek nélkülözhetetlen része, hogy Magyarország növelje a felszíni vízkészletekhez való hozzáférést, ami kiegyensúlyozza a vízhiány-víztöbblet egyenetlenségeket, javítja az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességet, növeli a talaj víztározási kapacitását. Mindezzel mérsékli a felszín alatti vízhasznosításokat, védve a - csökkenő vízszinteket mutató - stratégiai fontosságú ivóvízbázisokat. Ugyanakkor csökkenti a klímaváltozásból fakadó kockázatokat, károkat, veszteségeket is, nem utolsósorban pedig kék-zöld infrastruktúrával alakít ki olyan puffertereket, amelyekből öntözési vízigények, vízszükségletek is kielégíthetőek.

A felszín alatti vizek hasznosításánál tekintettel kell lenni arra, hogy egyes területeken a felhasználás mértéke meghaladhatja a felszín alatti utánpótlás mértékét, így a felszín alatti vizek mennyiségi rendelkezésre állása bizonyos helyeken korlátos lehet. Az öntözés tekintetében a hazai szabályozások is ezen elv mentén kerültek kialakításra. Öntözni Magyarországon elsősorban felszíni vízből lehet, és csupán ennek hiányában felszín alattiból. Hiánynak minősül az is, ha a felszíni víz rendelkezésre állása kizárólag aránytalanul nagy költséggel biztosítható. A felszín alatti vízből való vízkivételt is lehetőség szerint talajvízből kell biztosítani. Mindössze felszíni víz és talajvíz hiányában lehetséges a rétegvízből öntözés. Az erre a célra szolgáló kútra csak mikroöntözés esetében adható ki vízjogi engedély - annak érdekében, hogy a felszín alatti vízutánpótlás biztosított legyen.

Az első vízzáró réteg feletti vizeket talajvíznek nevezik. A hazai jogszabály értelmében mezőgazdasági célú vízkivételt biztosító talajvízkútnak nevezik a maximálisan 50 méter talpmélységű, kizárólag talajvíz igénybevételével, öntözési, halgazdasági vagy állatitatási célú vízhasználatot szolgáló kutat. Fontos a kutak szakszerű kiképzése. A szennyezett területeken történő mélyfúrások esetében egy szakszerűtlenül kivitelezett kút összenyithatja a szennyezett sekélyebb vizeket a mélyebb és tiszta, felszín alatti vízbázisokkal, és elszennyezheti azokat. A mélyebb vízbázisokban történő vízminőségromlás pedig negatív hatással lehet egyéb mezőgazdasági vízhasznosításokra, nem utolsósorban Magyarország ivóvízbázisaira, amelyek védelme kiemelten fontos, hiszen az országban a közműves ivóvízellátás több mint 90%-ban felszín alatti vízkészletet megcsapoló vízbázisra települt.