Több százezres bírság jár ezért Magyarországon: sok termelő nem is tud róla

Több százezres bírság jár ezért Magyarországon: sok termelő nem is tud róla

agrarszektor.hu
Jó néhány szabálytalanságot, majd az esetek felgöngyölítésekor is számtalan további jogsértést tártak fel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei a dughagymaárusítás piacokon, vásárokon végzett hatósági ellenőrzései során. Az eddigi kedvezőtlen tapasztalatokat figyelembe véve összefoglaltuk, hogyan kell eljárniuk és mire érdemes ügyelniük az érintetteknek a szaporítóanyag-előállítói és -forgalmazói tevékenységük legalizálása, valamint a szaporítóanyagok eredetének igazolása érdekében.

Közeleg a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye: Agrárium 2024 konferencia, március 19., Kecskemét

Előad többek között Nagy István, Kulik Zoltán, Andréka Tamás, Győrffy Balázs, Éder Tamás, Hadászi László, Ruck János, és még sokan mások.

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

A hatósági ellenőrzéseken a Nébih ellenőrei néhány tipikus hibára figyeltek fel, például, hogy a forgalmazók több esetben hatósági engedéllyel nem rendelkező termesztőtől vásárolták meg a dughagymát, amelyet aztán a helyszínen kimérve, fajtanév nélkül értékesítettek - írja a hivatal. A Nébih a feltárt ügyeket áttette a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Békés Megyei Kormányhivatalhoz, amely az engedély nélkül termesztőket kötelezte az engedélykérelem benyújtására. Az engedélyezés helyszíni ellenőrzése során az is kiderült, hogy a termelők a dughagymát olyan vetőmagból állították elő, amely legfeljebb növényegészségügyi ellenőrzésen esett át, de a növénytermesztési hatóság a vetőmagot nem minősítette, mert a vetőmag-termesztők elmulasztották a vetésbejelentést a hatósághoz. Tehát az így árusított dughagyma többszörösen is bizonytalan egészségügyi státuszú, fajtájú és eredetű volt.

Hazánkban a vöröshagymát, fokhagymát, dughagymát szinte kizárólag Békés és Csongrád-Csanád megyében, elsősorban Makó körzetében termesztik. Az elmúlt évek során ebben a térségben mindössze 9 hagymatermesztő kért engedélyt. Az ellenőrzés hírére és a hatóságok szoros együttműködése következtében idén újabb 19 termelő és két nagykereskedő jelentkezett be. Az engedélykérelmek régebbi elmaradása valószínűleg információhiányból adódott, hiszen a termesztők évtizedek óta a hagyomány alapján, a régi beidegződések szerint végzik a tevékenységüket. A vetőmagokat egymás között, kísérő okmányok nélkül "csencselik", a dughagymatermesztést nem tervezetten, hanem esetlegesen végzik, és az is általános tapasztalat, hogy az érintettek nincsenek tisztában a jogszabályi előírásokkal.

A hasonló hibák és hiányosságok elkerülése érdekében a Nébih tájékoztatja a hagymaszaporítóanyag-termesztőket, hogy Magyarországon a szaporítóanyagok forgalomba hozatalát a köznyelvben vetőmagtörvénynek nevezett törvény, és a zöldségrendeletnek nevezett rendelet szabályozza. A jogszabályok kimondják, hogy hazánkban a vöröshagyma államilag elismert vagy a Közösségi Fajtajegyzékben szereplő fajtáinak vetőmagját standard vetőmagként lehet forgalomba hozni, amennyiben az anyamag tekintetében igazolják a fajtaazonosságot és a származást.

Azok a dughagymatermesztők, akik a tevékenységüket Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Békés megye területén végzik, minden évben május 20-ig kötelesek bejelenteni - szántóföldi ellenőrzés és minősítés céljából - a vetőmagtermő táblákat a növénytermesztési hatáskörben eljáró, területileg illetékes Békés Megyei Kormányhivatal, Agrárügyi Főosztály, Vetőmag és Szaporítóanyag-felügyeleti Osztályához. Dugványból történő vetőmag-előállítás esetén mind a dugványozás, mind a vetés évét be kell jelenteni. A bejelentésre szolgáló "V141 - Vetésbejelentés" megnevezésű űrlap letölthető a Nébih honlapjáról.

A vetőmagtermesztők számára jó hír, hogy a vonatkozó jogszabályok alapján a fenti kötelezettségeket teljesítő vetőmag-előállító mezőgazdasági káresemény bekövetkezésekor jogosult az állam által megállapított kárenyhítő juttatásra. A kötelezettséget nem teljesítő termesztő értelemszerűen nem élhet ezzel a lehetőséggel.

Dughagyma csak a fentiek szerinti, aktuális vetésbejelentéssel rendelkező, ellenőrzött vetőmagtáblából nyert magból termeszthető és hozható forgalomba. Az engedélyes dughagymatermesztőnek az évente végzett hatósági ellenőrzés alkalmával igazolnia kell a vetőmag származását. Ezt a vetőmagtermesztőtől kapott, a vetőmagtábla szántóföldi ellenőrzését tanúsító hatósági jegyzőkönyvvel vagy ennek hiányában a vetésbejelentés másolatával tudja megtenni. Amennyiben valaki a fenti három megyében dughagymát szeretne forgalomba hozni, a dughagymatermesztői és -nagykereskedői engedély iránti kérelmet ugyancsak a Békés Megyei Kormányhivatal, Agrárügyi Főosztály, Vetőmag és Szaporítóanyag-felügyeleti Osztályához kell benyújtania. A Kérelem űrlap letölthető a Nébih honlapjáról.

A vetésbejelentést és a dughagymatermesztői, -nagykereskedői kérelmeket az ePapírszolgáltatás segítségével kell benyújtani a kormányhivatalhoz, kivéve az ügyfélkapuval nem rendelkező természetes személyeket (őstermelő), akik postai úton is megküldhetik a kérelmüket a hivatal címére (Békés Megyei Kormányhivatal, Agrárügyi Főosztály, Vetőmag és Szaporítóanyag-felügyeleti Osztály 5600 Békéscsaba, Hunyadi tér 4.). Elektronikus beküldés esetén a https://epapir.gov.hu/ oldalról indulva, azonosítás után a "Kormányhivatali ügyek" témacsoportot, a "Növénytermesztési, vetőmag- és szaporítóanyag-felügyeleti feladatok" ügytípust, majd a Békés Megyei Kormányhivatalt kell kiválasztani, majd az elektronizált (pl. beszkennelt) dokumentumokat csatolni.

A Nébih felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy a növénytermesztési hatóság 200.000 forintig terjedő minőségvédelmi bírságot vethet ki abban az esetben, ha:

  • a dughagymát engedély nélkül, a hagymavetőmagot vetésbejelentéssel létrejövő nyilvántartásba vétel nélkül hozták forgalomba,
  • olyan vetőmagot, dughagymát hoztak forgalomba, amelynek fajtája nem szerepel a Nemzeti Fajtajegyzékben vagy a Közösségi Fajtajegyzékben, nem faj-, illetve fajtaazonos vagy nem faj-, illetve fajtatiszta,
  • az előállító, forgalmazó a termesztési rendszerében vagy szaporítóanyag-nyilvántartásában a szaporítóanyag követhetőségét nem biztosítja.
Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Heti fókusz: STOP STRESSZ! (x)

A tél végi szokatlanul meleg időjárás után fel kell készülnünk a kora tavaszi fagykárok megjelenésére szántóföldi kultúráinkban is.

Támogatott tartalom

Nagy termőképességű LG kukoricák (x)

Tavaly rég nem látott mélységbe zuhant a kukorica vetésterülete Magyarországon. A VSZT felmérése szerint a vetésterület 746 ezer ha körül alakult a 2023-as évben.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?