Nagyot fordult a világ: teljesen megváltozott a gabonatermesztés Európában

Nagyot fordult a világ: teljesen megváltozott a gabonatermesztés Európában

agrarszektor.hu
A Corvinus, az ELTE és a BME együttműködésében készült közös magyar tanulmány szerint az európai gabonatermés jelenleg Északkelet-Európában nő a legdinamikusabban. Az északi térség gabonaféléi ugyanis viszonylag kevéssé érzékenyek az éghajlatváltozásra, a keleti régió korábban viszonylag elmaradt gazdaságai pedig gyorsan tudnak növekedni. Az elemzés arra is rámutat, hogy a térség fogyasztási-termelési rendszere évezredes alapokon nyugszik, amelynek működését a régiós háborúk veszélybe sodorják. A publikáció a Nature lapcsalád Scientific Reports folyóiratában jelent meg május 5-én.

JÖN AZ AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

Évszázadokon át Magyarországot tartották Európa éléskamrájának, az utóbbi évtizedekben Dél- és Nyugat-Európa országai voltak a legfőbb gabonatermelők. A trendek azonban mára azt mutatják, hogy Északkelet-Európa a most zajló változások nyertese lehet: az ottani gabonahozamok növekedése ugyanis túlszárnyalja a kontinens többi régióiban mért értékeket. A Corvinus, az ELTE és a BME kutatói a Világbank adatait elemezve két mélyreható területi átalakulást azonosítottak az európai gabonatermesztésben: egy északi és egy keleti irányút. A metszéspontban, Európa északkeleti részén a gabonatermesztés alacsony klímaérzékenysége kiemelkedő gazdasági növekedési rátákkal összekapcsolódva a kontinens legmagasabb termésátlag-növekedését eredményezi - írja közleményében a Corvinus. 

Északi hozamnövekedések a klímaváltozás miatt

Az északi irányú gabonatermesztési változások motorja a globális éghajlatváltozás volt, amely a termőterületek és termésátlagok növekedési súlypontját az elmúlt évtizedekben északi irányba tolta. A melegedő éghajlat miatt a kukoricát olyan északi országokban is elkezdték termeszteni, ahol korábban nem, pl. Dániában. Ennek a gabonának a termőterülete ugyanakkor a búzáéval együtt a felére csökkent Olaszországban, kétharmadára Görögországban. Portugáliában mindkét gabonaféle termelése szinte teljesen megszűnt. A tanulmány megjegyzi: a kilencvenes évektől emelkedő január-márciusi hőmérséklet jelentős pozitív hatással volt a búzatermésre az Észak-Balkántól Észak-Európáig terjedő sávban, ami legalább részben kompenzálja a nyári felmelegedés negatív hatását. A július-augusztusi hőmérsékletmaximumok kukoricatermésre gyakorolt jelentős negatív hatása azonban egyre csak nőtt: míg a kilencvenes években csak az európai kukoricatermesztés 23%-át érintette, a 2010-es évek közepére már majdnem az egész kontinensre (94%) kiterjedt.

Az európai mezőgazdaság számára mostanra prioritássá vált az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és különösen a hőhullámokhoz való jobb alkalmazkodóképesség. Kelet-Európában az utóbbi évtizedekben ugyanis több tízmillió hektárnyi termékeny talaj szenvedett el katasztrofális eróziót az aszályok, az édesvízkészletek csökkenése és az iparosodott mezőgazdaságban a nem megfelelő földművelésből eredő talajromlás miatt.

Keleti hozamnövekedések a gazdasági fejlődés miatt

A tanulmány másik fő megállapítása, hogy a kelet- és a közép-európai mezőgazdaság technológiai felzárkózása az európai gabonatermesztés súlypontját nyugatról keleti irányba húzza, itt gabonadömping alakult ki. Kelet-Európa magas gabonatermelési potenciáljához az is hozzájárul, hogy a világ legtermékenyebb felső talajai (a csernozjomok és a füves puszták ún. molliszol talajai) hatalmas területeket borítanak a régióban, és ezek enyhíteni tudják a Közép- és Kelet-Európára jellemző kontinentális éghajlathoz kapcsolódó szélsőségeket. A kukoricatermés legnagyobb növekedését Litvánia (385%) és Fehéroroszország (213%) produkálta, a búzatermés a legnagyobb mértékben Lettországban (92%), Észtországban (87%) és Litvániában (86%) nőtt 1993-1997 és 2013-2017 között. Lengyelország és Oroszország - amelyek hagyományosan kukoricaimportőrök voltak - jelentős exportőrökké váltak. Ukrajna és Oroszország az elmúlt három évtizedben került a világ tíz vezető kukoricatermelője közé. 2013-2017 között az évi 27 millió tonna ukrán kukoricatermés majdnem kétszerese volt Franciaországénak, amely korábban Európa vezető kukoricatermelője volt.

A béke, valamint a racionális társadalmi struktúra fontossága

Északkelet-Európa jelentős szerepe a gabonatermelésben valójában nem újdonság. Ez az agrárrendszer az ókori görögök által közel két és félezer éve kialakított szerveződés ismételt helyreállására utal, amelynek két pillérét a Fekete-tenger mellékén megtermelt élelmiszerfelesleg és a mediterráneum keresleti piaca jelentik. A struktúra érvényesülését csak az érintett régiókban kitört gazdasági-társadalmi anomáliák akadályozták, mint az orosz-török háborúk a XVIII. században, a világháborúk vagy a közgazdaságilag nem észszerűen működő kommunista rendszer a XX. században.

A jelenlegi, Ukrajna elleni orosz invázió nemcsak ezt az évezredes struktúrát, de a globális élelmezésbiztonságot is veszélybe sodorja. A régió fontos szerepet játszhat az ukrán gabonakészletek exportútvonalainak megszervezésében, szintén segítve a kibontakozó élelmiszerválság enyhítését. Kérdés ugyanakkor, mennyire tudja a térség a fenti lehetőségeket rövid és hosszú távon is kihasználni

 - mondta a tanulmány egyik szerzője, Jámbor Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztési Intézet vezetője.

Az elemzés a Nature lapcsalád Scientific Reports című tudományos folyóiratában jelent meg, a publikáció alapjául szolgáló kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap finanszírozta. A tanulmány szerzői Pinke Zsolt, az ELTE TTK Természetföldrajzi tanszékének kutatója, Jámbor Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztési Intézet vezetője, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék kutatócsoportja Decsi Balázs vezetésével, valamint Kern Zoltán, az ELTE-hálózatban működő Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet munkatársa.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. május 21. 16:03