Idén először 3 napos az Agrárszektor 2024 konferencia!
A Portfolio Csoport év végi Agrárszektor Konferenciája ma már az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény a hazai agrárgazdaságban. A rendezvény exkluzivitását és különlegességét az adja, hogy egyedülállóan átfogó és részletes módon jeleníti meg a mező- és élelmiszergazdaságot érintő legaktuálisabb témákat. A rendezvényre idén először konferencia előesttel is készülünk!
Regisztráljon most még EARLY BIRD áron!
Ilyenkor ősszel elérkezik a faültetés ideje, amíg nincsenek nagyobb fagyok, október és november különösen alkalmas a faiskolákban, kertészetekben beszerezhető korai lombhullató cserjék, sövények és kisebb fák ültetésére. Októberben és novemberben ajánlott a szabad gyökerű fákat elültetni, hisz gyökereik tavasszal erőteljesen beindulnak, és egészséges hajtásokat hoznak rügyfakadáskor. Díszfákat is érdemesebb ősszel ültetni, a gyümölcsfák ültetési ideje pedig egyértelműen az ősz, a lombhullástól az első fagyokig tartó időszak, amikor a növény nyugalmi állapotban van, kevésbé viseli meg a helyváltoztatás, és könnyebben regenerálódik a gyökérzete is, ha szállítás, mozgatás közben netán megsérült volna. B. Szabó Norbert, a Nyíregyházi Oázis Kertészet okleveles kertészmérnöke osztotta meg a HelloVidékkel a legfontosabb tudnivalókat.
Valóban ilyenkor van a faültetésnek az időszaka, ilyenkor keresik őket a legjobban, és nagyobb a kínálatunk is belőlük így ősszel. A kertészetek három típusú fát tartanak, szabadgyökereset, földlabdásat és konténereset (ezt hívják cserepesnek is). A két előbbit szigorúan lombhullás előtt kell elültetni, az utóbbi általában egész évben ültethető. A szabadgyökeres a gyümölcsfáknál fordul elő a leggyakrabban, ezeknek nincs nagy súlyuk, kicsit becsomagoljuk, fűrészporoljuk, hogy azért ne száradjanak ki, és ez a típus a legolcsóbb is. A díszfák és az örökzöld fák érkeznek többnyire földlabdával, ez nemcsak a kiszáradástól, de a mikorrhizáktól, a gombásodástól és védi őket. Végül az árban a legmagasabb kategóriát a konténeres vagy cserepes fák jelentik, ezek is legtöbbször dísz- vagy egzotikus fák
- kezdte a felsorolást a szakember.
A kínálatban találhatunk tipikus "magyar" gyümölcsfafajtákat, amilyen az alma, a barack, a meggy, a cseresznye vagy épp a szilva, de található a kertészetben mandula is, ezekből van magyar és külföldi nemesítésű fajta egyaránt, az áruk pedig 2890 és 3890 forint közötti, a barack és a mandula a drágábbak. Konténerben ritkán érkeznek tipikus gyümölcsfák, de ha valaki ilyet keres, persze talál, ezek ára azonban már ötezer forintnál kezdődik. A díszfák, melyeket jellemzően cserépben árusítanak, jóval többe kerülnek, de rájuk is nagy a kereslet, a legtöbben a vérszilvát, a díszcseresznyét vagy a gömbkoronájú kőrist keresik, ezek ára 8 ezer és 10 ezer forint között mozog, mérettől függően, tudtuk meg a kertészmérnöktől.
Ami igazán egzotikusnak számít, és mégis egyre többen vásárolják, az a selyemakác, aminek az ára 40-60 centis cserepes változatban 8000 Ft, de a páréves nevelésű, lombosabb fák 60000 és 90000 forintba kerülnek, lefelé kerekítve. Bár egy ideje a kertépítők óvartosságra intenek a selyemakáccal kapcsolatban, sok gondot tud okozni, ha nincs megfelelően átgondolva, hová telepítik.
Az ültetéshez is adott pár tippet a szakember, amiket szem előtt tartva lehet sikeres a faültetésünk. Érdemes ezekre különösen a drága díszfák esetében figyelmet fordítani, de a gyümölcsfáknál is több tízezer forintos lehet a ráfizetésünk, ha a szakszerűtlen ültetés miatt aztán elfagynak a gyökerek, és nem hajtanak ki tavasszal a fák.
Fontos, hogy a szabadgyökeresnek lehet és érdemes csak visszacsípni a gyökerét, a földlabdások és a konténeresek már elő vannak készítve ebben a tekintetben az ültetésre. A földlabdás fák esetében még a zsákszövetet sem kell eltávolítani, azzal együtt mehetnek a gödörbe. Arra figyeljünk oda, hogy a gödör mindenképp jóval nagyobb legyen a labdánál, legalább kétszer akkora, hogy lazán helyezhessük bele. Ha a talaj laza, homokos, akkor komposzttal vagy humusszal segítsük elő a fa meggyökeresedését, ezzel szórjuk be a fa gyökerét. Ha a talajunk vályogosabb, agyagos, akkor mindenképp lazítsunk rajta az előbbiekkel, de a marhatrágyát se sajnáljuk, a fa meg fogja hálálni a gondoskodást. A szabadgyökeres fát akár egy egész éjszakára is érdemes ültetés előtt beáztatni, de legalább két-három órára, a földlabdásat elég öt percre, a konténeresnél a beiszapolt föld elég, és minden esetben köréjük kell taposni a talajt óvatosan, aztán megöntözhetjük, ami tovább tömöríti. Az sem árt, ha felcsirkézzük a fa tövét. Ez egy népnyelvi kifejezés errefelé, és annyit takar, hogy kupacoljuk fel a fa tövét mulccsal, szalmával vagy falevéllel, ami arra szolgál, hogy a talaj ne fagyjon át, tudjon meggyökeresedni a fa, mert így nem érinti a gyökérnyaki részt a fagy. Ezt azoknál a fáknál is érdemes elvégezni ősszel, amelyeknek nem kellően vastag még a törzsteste. Tavasszal viszont ezeket mindenképp bontsuk le, hogy ne gátolják a szellőzést, levegőzést
- összegezte a szakember.
A gyümölcsfaültetés szabályai
Ősszel, a lombhullás utáni időszakban érkezik el a gyümölcsfák telepítésének az ideje. Az ültetés során van néhány szabály, amit a sikeres eredéshez és a fák megfelelő fejlődéséhez szem előtt kell tartanunk. Gyümölcsfáink ültetésénél gyakori hiba szokott lenni, hogy kis méretű gödröt ásunk ki.
A faültetés során az egyik legfontosabb művelet a talaj fellazítása, hogy se túl kemény, se túl szellős ne legyen a föld, melybe elhelyezzük a fát, így a gyökerek megfelelően tudnak elhelyezkedni és növekedni benne.
A gödör aljára tehetünk érett szerves trágyát, amit takarjunk be egy vékony réteg talajjal, hogy a trágya ne perzselje meg a gyökereket. Használhatunk foszfor és kálium hatóanyagú műtrágyát is, viszont nagyon fontos, hogy ne a gödör aljára tegyük, hanem a gödör betemetésével egy időben, folyamatosan szórjuk ki. A gödör alján lévő, nagyobb mennyiségű műtrágya káros, perzselő hatású lehet, kedvezőbb, ha természetes marhatrágyát használunk, de az se érintkezzen közvetlenül a fa gyökérzetével.
Talajfertőtlenítőt se használjunk ilyenkor már a fák ültetésénél, ugyanis ősszel a talajlakó károsítók már nem táplálkoznak, telelni indulnak a mélyebb rétegekbe, illetve a készítmények gázosodó hatása visszavethetni a fák fejlődését. Talajfertőtlenítőt valójában a nagyfelületű ültetvényeknél szükséges kijuttatni, a telepítés előtt 2-3 hónappal, a talajelőkészítés során.
Faültetési praktikák
Ősszel jobban beindul a gyökeresedés, nagyon fontosak a hajszálgyökerek, és az is, hogy megkapja az ültetés előtt a fa a megfelelő talajközeget, és aztán a megfelelő tápanyagokat. A gyümölcsfáknál ugyanaz a talajközeg megfelelő, hisz mindenképp feljavítjuk a talajminőséget, díszfák esetében azonban még így sem mindegy, hogy melyik fa milyen talajba, homokosba, agyagosba vagy meszesbe kerül-e, mert ha ez az alap hiányzik, a fa nem fog növekedni, teremni vagy szép lombozatot hozni. A díszfák abszolút jolly jokerei, amelyek minden talajban megmaradnak, azok a kőrisek, a magaskőrisek, gömbkőrisek.
Ha az oltványokat elhelyeztük a gödörbe, a talajjal való betemetés során célszerű 2-3 alkalommal óvatosan megtaposni, tömöríteni a talajt, hogy a gyökérszőrök közvetlen kapcsolatban legyenek a talajszemcsékkel. Őszi ültetésnél a fagy elleni védelem miatt átmenetileg alakíthatunk ki kisebb bakhátat a fák tövénél (csirkézhetjük a fát), viszont tavasszal mindenképp bontsuk ki ezeket, és tányérozzuk ki az oltványok tövét. A vadak ellen törzsvédő hálókat helyezhetünk ki. Ez azért is fontos, mert ha a fiatal fák törzse megsérül, akkor abból normális méretű fát és termést már nem várhatunk. A vadkár elleni védelem viszont valójában egy erős, időtálló kerítéssel kezdődik, ami kint tartja a vadakat a területről, ha olyan helyen lakunk, ahol ez a veszély fenyeget, vagy nagyobb gyümölcsöst ültettünk valahol a határban.
Faültetés szabályai bel- és közterületen
Az ősszel ültetett fák a jövő évre már erősebbek és intenzívebben nőnek, mint tavasszal ültetett társaik. Viszont nem mindegy hova és mit ültetünk, ugyanis a faültetésnek jogi követelményei vannak. Kormányrendelet szabályozza a fás szárú növények ültetését bel- és közterületen. Ha a házunk elé vagy parkba szeretnénk ültetni fákat, ami közterületnek minősül, mindenképpen be kell jelenteni a szándékot, máskülönben a növény akármikor eltávolítható a városgondnokság által. Ültetési engedélyt a jegyzőtől lehet kérni formanyomtatványon keresztül: 2. melléklet a 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelethez
Belterületen pedig kötelesek vagyunk gondoskodni a fás szárú növény fenntartásáról, szakszerű kezeléséről és „a használó köteles gondoskodni az ingatlanán lévő fás szárú növények emberi életet, egészségét veszélyeztető részeinek eltávolításáról” 346/2008. (XII. 30.) korm. rend. 4. § (2)
Továbbá, „a biztonságos közlekedést nem akadályozhatja, valamint nem okozhat kárt a meglévő építményekben, létesítményekben, és nem akadályozhatja azok biztonságos működését.” 346/2008. (XII. 30.) korm. rend. 2. § (1)
Közterületen az úgynevezett inváziós fajú fás szárú növényeket pedig tilos ültetni, ilyenek például:
- fehér akác,
- amerikai kőris,
- mirigyes bálványfa,
- cserjés gyalogakác,
- kései meggy,
- zöld juhar
Az udvarunkról összegyűjtött zöld hulladékot, ha nem tudjuk vagy akarjuk komposztálni, akkor se vigyük ki a város határain kívül a lakatlan területekre, mert súlyos környezetvédelmi problémát okozhatunk vele! Gyűjtsük össze az erre a célra szánt gyűjtőzsákokba, és szállítsuk vagy szállíttassuk el a célra kijelölt területre!