A szövetség adatai szerint Oroszország 1,13 millió tonna borsót exportált Kínába a 2023/24-es mezőgazdasági szezonban, ezzel 49,1%-os piaci részesedést szerzett. Kanada részesedése 44,6%-ra csökkent, a korábbi évek domináns, mintegy 95%-os kínai borsóimportból - írta meg a Reuters. A legfrissebb borsóexport-adatok jól mutatják, hogy Oroszország milyen gyorsan nyer nagyobb részesedést a kínai mezőgazdasági termékek importpiacán, különösen a Kína és a nyugati országok között lappangó kereskedelmi feszültségek közepette.

Kína a borsóból borsófehérjét állít elő, amelyet más növényi eredetű fehérjékhez hasonlóan számos, egyre népszerűbb diétás élelmiszeripari termék összetevőjeként használnak. Az ország a borsófehérje nagy részét a világpiacokra exportálja. Korábban az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma bűnösnek találta Kínát abban, hogy mesterségesen alacsony áron értékesíti a borsófehérjét az amerikai piacon, és június 27-én 127% és 626% közötti dömpingellenes vámokat jelentett be a Kínából importált borsófehérjére.

Felpörgött az orosz borsótermelés

Oroszország borsótermelése 2021 óta minden évben rekordokat döntöget, de az országnak nincsenek saját borsófehérje-előállító létesítményei. Kína, a borsófehérje egyik legnagyobb termelője 2022 októberében biztosított hozzáférést az oroszoknak a piacához. Az ukrajnai konfliktus miatt bevezetett nyugati szankciókkal szemben Oroszország igyekszik diverzifikálni kereskedelmét, és a kereskedelmi forgalmat Ázsia, a Közel-Kelet, Afrika és Latin-Amerika országai felé orientálni.

Így Oroszország 2024 eleje óta már több mint 2 millió tonna gabonát exportált Kínába, az árpaexport az ötszörösére, 371 500 tonnára nőtt az orosz mezőgazdasági felügyelőség adatai szerint. Az oroszok a kínai sertéshúsimport 10%-os részesedésével is szemeznek, és az orosz sertéstenyésztők szövetségének számítása szerint három-négy éven belül azt is megszerezhetik.