Az ország szőlőültetvényein hamarosan befejeződik a szüret, ennek ellenére még sok helyen van termés a tőkéken. Sok esetben azonban nem kell a szőlő a feldolgozóknak, mert már vásároltak annyit, amennyire szükségük volt. Ha át is veszik, olyan árat kapnak a termelők mint öt évvel ezelőtt, pedig azóta szinte minden drágább lett - írta meg az Infostart a TEOL.hu értesülései alapján. Aki csak szőlőt termel és nincs feldolgozója, az kiszolgáltatott a felvásárlókkal szemben az árban és a szüret időpontjának megválasztásában is.

Ráadásul a Szekszárdi és a Tolnai borvidéken a borászatok többsége rendelkezik akkora ültetvénnyel, melyeken terem annyi szőlő, mely az éves borforgalmazásukhoz szükséges. Legfeljebb kis mennyiséget vásárolnak hozzá a kisebb szőlőtermelőktől.

Tolna megyében a legtöbb pincészet már nem veszi meg a gyümölcsöt. Egy, a neve elhallgatását kérő gazda szerint az idén még legalább öt hektárnyi területen a tőkén van a szőlő, mert nem tud mit kezdeni vele. A szakemberek szerint ez várható volt: akinek nem volt előre megkötött szerződése a feldolgozókkal, az rosszul járt az idén.

A gond az, hogy a korábbiaknál több bor maradt a pincészetekben az elmúlt években. Ugyanakkor minden drágult: az üveg, a címke, a dugó, a papírcsomagoló, a borászati készítmények. Ha visszafelé számol az ember, ebből az összegből kell a növényvédelmi költségeket, a munkabéreket, illetve minden más egyéb költséget is kifizetni. Ha még a szőlőt is meg kellene vennie a borászatnak, akkor valóban nem sok haszna maradna. Ezért sok pincészet kénytelen volt visszafogni a kiadásait.

Itt a csúf igazság: komoly terhet kaptak a nyakukba a magyar borászok

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szerint jelentős költségnövekedést okozott a magyar borászoknak az EPR és a DRS rendszerek bevezetése.

Az pedig tovább súlyosbította a helyzetet, hogy idén összeértek a fajták, gyakorlatilag három hét alatt lezajlott a szüret, viszont a feldolgozó kapacitások végesek, így sok helyen nem tudtak egyszerre több szőlőt fogadni

- mondta el Módos Ernő szekszárdi borász, az Alisca Borrend nagymestere.

Gúzsba kötik a szabályok és a költségek a magyar borászatokat

Továbbra is inkább szkeptikus a kötelező visszaváltási rendszerrel szemben a magyar borágazat.

Jellemzően 100-120 forintos kilónkénti átvételi árról hallani, főleg az alföldi feldolgozók vásárolnak a Szekszárd környéki termelőktől. Ebben a helyzetben egyre több gazda nyilatkozik úgy, hogy inkább kivágja a szőlőjét, mert nem éri meg vele foglalkozni.