Kedd reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, keddi (2026.06.16.) napon.
2026.06.16. kedd: Az érkező fátyol- és a képződő gomolyfelhők mellett általában sok napsütésre van kilátás, majd estétől nyugat felől megvastagszik a felhőzet. Estig elvétve, onnantól északnyugat felől növekvő eséllyel alakulhatnak ki záporok, zivatarok. A nyugati szél helyenként megélénkülhet.
A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 24 és 28 fok között alakul.
Késő estére 14 és 20 fok közé hűl le a levegő.
Orvosmeteorológiai tájékoztató: Fronthatás nem terheli az arra érzékenyek szervezetét.
A következő napon várható időjárás
2026.06.17 szerda: A sok napsütés mellett helyenként erőteljessé válik a gomolyfelhő-képződés, amelyből elszórtan zápor, zivatar is kialakulhat. A nyugatias szél néhol megélénkül, zivatarok környezetében átmenetileg erős vagy viharos lökések is lehetnek. Délután 25 és 30 fok között alakul.
Friss híreink:
Mégis, mi folyik itt? Lassan tényleg luxus lesz a magyar gyümölcs?
Az egyre gyakoribb tavaszi fagyok, a növekvő költségek és az erősödő nemzetközi verseny is komoly kihívást jelent a magyar gyümölcstermesztőknek. A termelőknek ma már szinte minden évben meg kell küzdeniük valamilyen időjárási szélsőséggel, és a piacon is egyre keményebb árverseny zajlik. Ugyanakkor a megfelelő termőhelyválasztás, a korszerű technológiák, az összefogás és a hatékonyságjavító beruházások kiutat jelenthetnek. Az Agrárszektornak Tömösváry Máté, a BALATON-KER-TÉSZ Szövetkezet elnöke beszélt a magyar gyümölcságazat legfontosabb kihívásairól, a termelők lehetőségeiről és a szövetkezeti együttműködés szerepéről.
Fogy az idő a magyar tejágazatban, sürgős megoldás kell
Miközben a Tej Világnapján a tej táplálkozási és társadalmi jelentőségét hangsúlyoztuk, a hazai tejágazat mára az elmúlt évek egyik legsúlyosabb válsághelyzetébe került. A nyerstej árának összeomlása, az erős forint, a gyenge takarmánytermés és az importtermékek térnyerése egyszerre nehezedik a termelőkre és a feldolgozókra. A kérdés már nem az, hogy vannak-e problémák, hanem az, hogy sikerül-e időben közös megoldásokat találni.
Háttérbe kerül a műtrágya itthon: ezek a készítmények tarolnak helyette
Látványosan nőtt a biológiai termésnövelők piaca Magyarországon, a gazdálkodók 2025-ben már 24,4 milliárd forintot költöttek ilyen készítményekre, ami több mint 55 százalékos növekedést jelent egyetlen év alatt. A klímaváltozás, a talajok romló állapota és a műtrágyahasználat korlátai miatt egyre több termelő fordul a talajélet helyreállítását és a növények stressztűrését javító megoldások felé.
A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:
Megtalálták a globális klímatragédia ellenszerét? A jövőkutató szerint itt a nagy esély, de a kockázatok is óriásiak
A mesterséges intelligencia rohamos terjedése nemcsak a mindennapjainkat alakítja át, hanem egyre súlyosabb, sokszor láthatatlan ökológiai lábnyomot is hagy maga után. Miközben a klímaváltozás és az időjárási szélsőségek már a saját bőrünkön is érezhetők , az AI működését biztosító globális adatközpontok vízigénye a közeljövőben akár meg is duplázódhat , és a létesítmények lokális hőszigethatást, akár 4-5 fokos hőmérséklet-emelkedést is okozhatnak a közvetlen környezetükben. Ugyanakkor éppen ez a sokat vitatott technológia az, amely soha nem látott esélyt is adhat a kezünkbe a válság enyhítésére: az AI elképesztő adatfeldolgozó kapacitása révén forradalmasíthatja a klímamodellezést, az energiahatékonyság javítását és a környezeti kockázatok korai előrejelzését. Mivel a rendelkezésre álló erőforrásaink végesek, létfontosságú megértenünk, hogy a technológia környezeti terhelése vagy a klímavédelemben nyújtott segítsége lesz-e a meghatározóbb a jövőben. Ennek az égetően aktuális és ellentmondásos kérdéskörnek a megértésében Kömlődi Ferenc jövőkutató, a Neumann János Számítógép-Tudományi Társaság kutatója volt a segítségünkre.
