Meghosszabbítottuk: szeptember 22-ig jelentkezhet rangos agrárdíjainkra!
A Portfolio Csoport idén 14. alkalommal rendezi meg az Agrárszektor Konferenciát, amelynek keretében immár 12. alkalommal adjuk át rangos agrárdíjainkat.
Tizenegy kategóriában várjuk a pályázatokat és jelöléseket, köztük az idén először meghirdetett Portfolio agrároktatásért díjra is. A díjakkal a hazai agrárium kiemelkedő szakmai teljesítményeit, innovációit és életműveit ismerjük el, a nyertesekről rangos szakmai zsűri dönt. Jelentkezési határidő: 2026. szeptember 22.
Július közepének időjárása különösen kedvezőtlennek bizonyult: mindössze 48 óra alatt mintegy 100 ezer hektárnyi területen keletkeztek igen súlyos mezőgazdasági károk: az előzetes kártérítési igények legalább 50 millió euróra becsülhetők. A károk gyakorlatilag minden fontos kultúrát érintettek, a gabonaféléktől és olajnövényektől kezdve a kukoricán, cukorrépán és burgonyán át egészen a zöldségekig, gyümölcsökig és a szőlőig - írja a FruitVeB.
Még Ausztriában is olcsóbb az élelmiszervásárlás? Ennyire drága nálunk minden?
A 2026-os év sajátossága nem pusztán az egyes heves viharokban rejlett, hanem azok gyakoriságában, nagy területi kiterjedésében és abban, hogy sok esetben közvetlenül a betakarítás előtt vagy alatt csaptak le. Már május végén és júniusban is jelentős jégkárok keletkeztek, majd július közepén újabb viharrendszerek értek el már betakarításra kész állományokat. Szeptember elejéig országosan mintegy 600 jégesős napot regisztráltak, ami 5%‑kal haladja meg a 2016-2025 közötti átlagot. A kárbejelentések száma még látványosabban nőtt: a 18 ezer bejelentés 11%‑os emelkedést jelent, míg a július egészen kiemelkedő volt 6765 bejelentéssel (ez 56%‑kal több, mint egy átlagos júliusban).
A gazdaságok számára különösen nehéz helyzetet teremt, amikor egy szezonon belül többféle kár is összeadódik. Gyakori példaként említhető, hogy a hosszan tartó szárazság már eleve legyengíti az állományokat, majd egy jégverés tovább rontja a termés mennyiségét és minőségét. Szeptember elejéig 1100 gazdaságot legalább két különböző napon ért jégkár, vagyis minden nyolcadik érintett üzem többször is kárt szenvedett. Ilyen helyzetben a pénzügyi mozgástér drasztikusan beszűkül, miközben a munkaerő-, gép- és inputköltségek továbbra is folyamatosan jelentkeznek.
Haladékot kapott Magyarország az EU-tól: óriási változás készülődik
A 2026-os év tanulsága egyértelmű: olyan eszközökre van szükség, amelyek nemcsak az egyedi károkat mérséklik, hanem több egymást követő időjárási esemény esetén is biztosítják a gazdaságok működőképességét. A jégkárok mellett Dél-Németországban rendkívüli aszály alakult ki. A Német Meteorológiai Szolgálat (Deutscher Wetterdienst; DWD) szerint a 2026-os tavasz országosan nagyon enyhe, rendkívül napos és száraz volt. A lehullott csapadékmennyiség mindössze 126 l/m²-t tett ki, ami a referenciaidőszak (1961-1990) átlagának 68%‑a. A csapadéktérképek és a talajnedvességi adatok egyértelműen mutatták, hogy a hiányzó csapadék sok térségben a mélyebb talajrétegekig ható vízhiányt okozott.
Nagy bajban vannak itt a termelők: komoly ára lesz a túlélésnek
Bajorországban még súlyosabb volt a helyzet: a DWD adatai szerint a csapadékhiány különösen markánsan jelentkezett, hiszen a 101 l/m² csapadék csupán 45%‑a az ilyenkor szokásos 223 l/m²-nek. A Bajor Klímainformációs Rendszer szerint 1931 óta ez volt a legszárazabb időszak. Az aszály okozta kárértéket a Német Gazdaszövetség (DRV) mintegy 600 millió euróra becsüli. A biztosítottság ráadásul Németországban is rendkívül alacsony: országosan a mezőgazdasági területek kevesebb mint 1%‑a rendelkezik aszálykár-biztosítással, bár Bajorországban a támogatott konstrukciók miatt jóval magasabb az arány.
Az aszály kezelését közös feladatként kell értelmezni. A gazdaságok számára csak akkor válik kezelhetővé a kockázat, ha a termelői alkalmazkodás, a hatékony biztosítási megoldások és a megfelelő támogatási eszközök együtt működnek. Ide tartozik az igényalapú, hatékony öntözés, a klímaadaptált és termőhelyre alkalmas fajták használata, valamint minden olyan intézkedés, amely javítja a vízellátást és a talajszerkezetet. Emellett olyan biztosítási konstrukciókra van szükség, amelyek a nagy területen egyszerre jelentkező aszálykockázatot is képesek kezelni, és amelyekhez megfelelő állami támogatás társul, hogy a gazdálkodók számára pénzügyileg is elérhetővé váljanak.
Szupergyümölccsel hódít a magyar gazda: így tarolná le a piacot
Az időjárási szélsőségek gazdasági hatásait különösen szemléletesen mutatja Németország egyik fő gyümölcstermesztő körzete, az Altes Land példája. A június 4-i, június 9-i és július 1-i jégverések több mint 30 millió eurós kárt okoztak, és az ottani 8300 hektárnyi almaültetvény mintegy kétharmada legalább egy napon érintett volt, sok területet pedig többször is elért a jég. A károk messze túlmutatnak a terméskiesésen: a sérült gyümölcs jelentős része nem értékesíthető étkezési almának, hanem jó esetben is csak lé-, püré- vagy hámozott almának dolgozzák fel, amelyek ára jellemzően akár 80%‑kal alacsonyabb a frisspiaci almáénál. Mindez komoly értékesítési és költségnyomást helyez a gazdaságokra. A térségben jelenleg a gyümölcsültetvények kevesebb mint fele rendelkezik jégkár-biztosítással, ami tovább növeli a sérülékenységet.
A klímaváltozás egyre inkább átalakítja a mezőgazdasági termelés feltételeit: emelkednek az átlaghőmérsékletek, gyakoribbá válnak az aszályok, és az egyes viharok - jég, szélvihar, felhőszakadás - intenzitása is nő. A gazdaságoknak ehhez alkalmazkodva kell a kockázataikat kezelniük, ami magában foglalja a korszerű termesztéstechnológiákat, a talaj- és vízgazdálkodást, a likviditás tervezését és a megfelelő biztosítási háttér kialakítását. Az aszálykockázat különösen nehéz, mivel egyszerre sok gazdaságot érint, ezért olyan megoldásokra van szükség, amelyek a biztosítók számára is kezelhetővé, a termelők számára pedig megfizethetővé teszik a fedezetet. A több kockázati elemre is kiterjedő biztosítások költségei magasak, így az állami támogatás kulcsfontosságú a széles körű hozzáférés biztosításához.
Térdre kényszerült Kína? Óriási kukoricafelvásárlásba kezd a nagyhatalom
A Vereinigte Hagel vezetője, Dr. Philipp Schönbach szerint nem célszerű minden szélsőséges időjárási esemény után újra és újra ad hoc állami segítségről vitázni; sokkal inkább kiszámítható, előre tervezhető rendszerre van szükség, amely a termelői felelősséget, a korszerű biztosítási megoldásokat és az állami támogatást egyaránt magában foglalja. Bajorország már jelentős lépést tett ebbe az irányba: 2026-ban a több kockázati elemre kiterjedő biztosítási csomagok akár 50%‑os támogatást kapnak, ami erősíti a gazdaságok önvédelmi képességét, likviditását és hosszú távú fennmaradását. A bajor modell országos kiterjesztése hozzájárulhatna ahhoz, hogy a német gazdák ne kerüljenek versenyhátrányba, hiszen Európa számos országában régóta támogatják ezeket a biztosításokat.
Kész, ennyi volt a hazai őszibaracknak? Erről most mindenkinek tudnia kell
A 2026-os év egyértelmű figyelmeztetés: nem az a kérdés, hogy a mezőgazdaság a jövőben is ki lesz-e téve időjárási kockázatoknak, hanem az, hogy a gazdaságok, a politika és a társadalom miként reagál ezekre.
Az idei szezon megmutatta, hogy egy vegetációs időszakon belül többféle kár is összeadódhat, és egyes gazdaságokat többször is sújthat. Ezért a gyors és megbízható kárenyhítési mechanizmusok, valamint a gazdaságok pénzügyi stabilitását biztosító előzetes felkészülés szerepe tovább erősödik. A mezőgazdaság versenyképességének és ellenállóképességének fenntartásához elengedhetetlen, hogy a kockázatkezelés a termelés szerves részévé váljon, és a termelői felelősség, a biztosítási háttér és az állami támogatás egymást kiegészítve működjön. A 2026-os év nem csupán rendkívüli kárév volt, hanem egyértelmű jelzés arra, hogy a mezőgazdasági kockázatkezelést hosszú távú, stabil stratégiák mentén kell újragondolni.
