Kedd reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, keddi (2026.11.03.) napon.

2026.11.03. kedd: Nagyrészt erősen felhős vagy borult lesz az ég, de az északkeleti, keleti harmadban már határozottabban is szakadozhat, csökkenhet a felhőzet, arrafelé naposabb körzetek is előfordulhatnak. A nap első felében még elszórtan, délután már inkább csak helyenként a Dunántúlon várható csepergés, kisebb eső. Az északi, északkeleti szelet többfelé kísérik élénk, elsősorban a Nyugat-Dunántúlon, illetve északkeleten néhol erős lökések is.

A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 14 fok között valószínű, nyugaton lesz hidegebb, keleten enyhébb a délután. Késő estére 4 és 9 fok közé csökken a hőmérséklet.

Orvosmeteorológiai tájékoztató: Fronthatás nem terheli az időjárásra érzékenyek szervezetét.

A következő napon várható időjárás

2026.11.04 szerda: Északkelet felől tovább szakadozik, csökken a felhőzet, egyre többfelé naposra fordul az idő - ugyanakkor elsősorban délen és nyugaton még maradhatnak tartósan felhős körzetek. Csapadék nem valószínű. Az északi, északkeleti szél főként északkeleten, keleten élénk, néhol erős lesz. Kora délután 8, 13 fok valószínű.

Friss híreink:

Kemény szavak: el kell fogadni, hogy nagy változás kell a magyar földeken

A mezőgazdaság jövője a talaj állapotának megőrzésén, a korszerű technológiák alkalmazásán és a megfelelő szakmai tudás átadásán egyaránt múlik. A Bio-Nat Kft. cégvezetőjeként és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány (MATEA) kuratóriumi elnökeként Umenhoffer Péter mind az agrárium gyakorlati kihívásaira, mind az agrár-felsőoktatás jövőjére rálát. Úgy véli, nincs minden termőhelyen alkalmazható, egyetlen üdvözítő talajművelési technológia: a gazdálkodás módszereit a helyi adottságokhoz kell igazítani. A talaj vízmegtartó képességének javításában, a szerves anyagok visszapótlásában és a talajélet támogatásában a komposztálásnak, a szerves trágyázásnak és a mikrobiológiai megoldásoknak is fontos szerepük lehet. Mindehhez azonban szemléletváltásra, hosszú távú gondolkodásra és a gazdálkodók hiteles szakmai tájékoztatására van szükség. Az agrároktatás feladata eközben, hogy a fiatalokat ne csak elméleti ismeretekkel, hanem korszerű technológiákra épülő, valódi gyakorlati tudással is felvértezze. A szakember a magyar termőtalajok megőrzéséről, az aszályhoz való alkalmazkodás lehetőségeiről, az oktatás fejlesztéséről, valamint a MATE előtt álló feladatokról és az egyetemi autonómia jövőjéről is beszélt az Agrárszektornak.

Ezért tűnhet el akár egymillió hektár szántó Magyarországról: itt a magyarázat

A folyók szabályozása, a vízelvezetésre épülő gazdálkodás, a nedvességpazarló növénytermesztési technológiák és a klímaváltozás együttesen vezetett oda, hogy Magyarországon különösen súlyossá vált a talajvízszint csökkenése. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora szerint a megoldás a víz helyben tartásában, a mezőgazdasági technológiák átalakításában és a gazdálkodói szemléletváltásban rejlik. A generációváltás pedig új lendületet adhat az alkalmazkodásnak, ugyanakkor a változtatásokat nem lehet tovább halogatni.

Aggasztó, ami a magyar földeken zajlik: mi lesz így a búzával, kukoricával?

Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentése szerint az őszi vetésű növények tervezett területe idén 1,72 millió hektár, melynek október 8-ig a 43,9%-án már megtörtént a talaj-előkészítés. A tavaszi vetésű növények tervezett területe 1,38 millió hektár, ahol a talaj-előkészítési munkák 1,8 százalékon álltak a jelentés időpontjában. Ami kérdés, hogy az idei katasztrofális év után mekkora lesz a kukorica vetésterülete 2027 tavaszán. Az őszi gabonafélék vetését 1,59 millió hektáron tervezik, és 187,7 ezer hektáron, a tervezett terület 11,8 százalékán végeztek a vetéssel a jelentés időpontjáig. Az AKI információi szerint az őszi búza vetésterülete idén csökkent a tavalyi évhez képest, igaz, a gazdák még mindig 1 millió hektáron terveznek foglalkozni ezzel a kultúrával. A kiemelt zöldségfélék nagy részének betakarítása a végéhez közeledik, a termésátlagok tekintetében – a vöröshagyma és a zöldpaprika kivételével – mindenhol csökkenés tapasztalható. Az őszi betakarítású gyümölcsök közül a szőlő és a szilva szedése mutatta a legmagasabb készültségi fokot, 97 százalék felett állt a jelentés időpontjában. A legnagyobb volumenben termesztett gyümölcs, a téli alma szedése 73,2 százalékon állt a jelentés napján, a termésátlag (6,1 tonna/hektár) pedig az előző évi mennyiség háromnegyedére csökkent.

A Pénzcentrumról ajánljuk:

Kossuth Lajos kalapját is ő készítette el újra: elárulta az egyik utolsó kalapkészítő mester, mennyit keresnek ma és kik rendelnek még kézzel varrt kalapot

Új cikksorozatunkban olyan régi mesterségeket mutatunk be a Pénzcentrumon, amelyek egykor a mindennapok természetes részét jelentették, mára azonban egyre inkább eltűnőben vannak. Elsőként a kalapkészítés világába kalauzoljuk olvasóinkat: Marácz Attila kalapkészítő mesterrel beszélgettünk arról, hogyan működik ma ez a különleges szakma, kik keresik még a kézzel készített kalapokat, mennyibe kerül egy egyedi kalap, és milyen jövő várhat az egyre kevesebb műhelyben élő mesterségre.