280 ezer forint nyereség egy hektáron: REPCÉVEL?!

Agrárszektor
550 hektár átlagában érte el ezt az eredményt egy Nógrád megyei gazdaság. Jancsó Tibor azt is elárulta a budapesti PREGA konferencián, hogyan sikerült.

Már csak néhány nap és jön az Agrárium 2024 konferencia | március 19., Kecskemét - Ne hagyja ki!

A résztvevők 15% kedvezménnyel regisztrálhatnak két új májusi agrár konferenciánkra, az AgroFood 2024 és AgroFuture 2024 konferenciára!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

A helyszín Pásztó, Nógrád megyében. Nem kifejezetten repcés körzet. Hűvösnek még csak hűvös, de igen jó évnek mondató, ha 470 mm csapadékot kapnak. A talajok is soványkák: Jancsó Tibor szakmérnöknek átlagosan 13 AK-s földekkel kell beérnie. Mégis összehozta az 5,09 tonnás hozamot 550 hektár átlagában.

"Jó év volt 2016. Egyenletesen jött a csapadék, csaknem kétméteres becőfalat képeztek a tövek. Az eladási árra sem lehetett panaszunk: 119 ezerért ment el a repcemag.

Soknak tűnhet a hektáronkénti 323 ezer forintos ráfordításunk, de a végeredmény 282 ezer forintos haszon volt minden egyes repcehektáron."

Jancsó Tibor azt vallja, hogy ezt az olajos magot kizárólag intenzíven érdemes termelni. Nincs az az évjárat, hogy legalább 100 ezer forintos nyereséget ne termelne. És el is mondja, hogyan.

A jó indulás zálogai

A táblákat a talajminta-vizsgálat eredménye alapján 36 kg nitrogénnel, 92 kg foszforral és 100 kg káliummal töltötte fel 2016-ban, az összes többi tápanyagot már helyi mérések alapján, differenciáltan juttatta ki. Az természetes, hogy mindenki jó termőképességű fajtát keres, de ezt a potenciált ki is kell tudni hozni a növényből. Minden a vetésidővel, -mélységgel és a magnormával kezdődik. Jancsó Tibor szerint legkésőbb augusztus végéig földbe kell kerülnie a magnak ahhoz, hogy a télre kellőképpen megerősödhessen, és tavasszal kirobbanó formában indulhasson a repce. Ilyenkor azonban gyakran porzik a föld.

"Azért van a talajszonda, hogy segítsen eldönteni, milyen mélyre rakjuk a magot. A nedvesség szempontjából nem mindegy, hogy 4 centire vagy 6 centire kerül" - magyaráz az agronómus végzettségű szakember. Nála 42 magot vetnek egy négyzetméterre, és ezzel egy menetben NPK starterezést is végeznek, differenciált kijuttatással. Ehhez előbb a menedzsentzónákat egy gyorslabor segítségével jelölik ki.

"Nagyjából egy millió forintért meg lehet venni egy ilyen eszközt, és 99%-os biztonsággal megmondja, hogy mennyi NPK van a talajban. Én ez alapján 10-12 menedzsmentzónát is kitűzök egy hektáron"

 - ismerteti a gyakorlatot Jancsó Tibor. A munkához a traktornak rendelkeznie kell GPS-alapú automata kormányzással és a vetőgépnek, illetve a starteradagolónak automata szakaszolással.

Őszi ápolás sok bórral

A vetést kelés előtti gyomirtás követi (400 g dimetenamid-P + 400 g metazaklór + 72 g klomazon) - ez hatékonyabb és olcsóbb megoldás, mintha tavasszal kellene állományban permeteznie. Az átfedés nélküli gyomirtásban is segítenek a GPS/RTK-jelek. Keléskor figyelni kell a repcebolha betelepülését, és szükség esetén védekezni ellenük. Fontos lépés a regulálás (tebukonazol 25 g/levél vagy 210 g mepiquat-klorid + 30 g metkonazol), ez nemcsak a repcét fogja meg, és erősíti a gyökérét, hanem a fómamentes állomány kialakításában is döntő szerepet játszik. Jancsó Tibor már ekkor beletesz a tankeverékbe 150 g bórt is, ami általánosan támogatja a repce anyagcseréjét.

MTI Fotó: Mészáros János (A kép illusztráció)

Tavasszal eldől a végeredmény

A tavaszi tápanyag-pótlás első fejtrágyája mindig kénes nitrogén legyen - vallja az agronómus. Ennek adagját az őszi zöldtömeg-mérés és a tavaszi mobillabor-adatok alapján dönti el. A hektáronkénti 10-12 menedzsmentzóna 10-45 kg kén és 20-70 kg nitrogén differenciált kijuttatását teszi lehetővé. Bórból ismét kapnak a növények 150 g-ot hektáronként. 10 fokos hőmérséklet felett elkezdenek betelepülni a táblába a rovarkártevők, és akár egy-két nap alatt átléphetik a védekezési küszöbértéket. A sárga tálat sűrűn ellenőrizni kell! Jancsó Tibor a 30 g cipermetrin és 300 g klórpirifosz hatóanyaghoz 0,3 kg/ha citromsavat is kever - ez javítja az oldat pH-ját, és hatékonyabbá teszi a védekezést.

EZ IS ÉRDEKELHET

A második fejtrágya adagját már a traktorra szerelt N-szenzor irányítja. "Na, azért nem kontrol nélkül!" - teszi hozzá a szakember. "A domb tetejére hiába javasolna extra nagy adagokat, az itteni erodált zónában ennek már nem sok az értelme". Ezért a kiadható mennyiséget egy -tól, -ig tartományban előre lekorlátozza, így a szakaszolható munkagép csak a szenzor "észszerű javaslatait veszi figyelembe".  Előfordulhat, hogy a második fejtrágya az esők miatt megcsúszik. Ilyenkor a később kiadott nitrogént stabilizátorral együtt alkalmazza Jancsó Tibor. Még zöldbimbós állapotban elvégez egy preventív fungicides kezelést is a fóma/fehérpenész/szklerotínia ellen (750 g tiofanát-metil). Az utolsó adag bóros kezeléshez (150 g) folyékony nitrogéntrágyát is kever (12 kg mennyiségben). Az anyagcsere fokozásával hatékonyabb a bór felvétele is, és még inkább javul a megtermékenyülés.

"Ezek az utolsó permetezések nagyon fontosak. Az a tapasztalatom, hogy fél tonnával képesek javítani a várható hozamot"

 - mutat rá az agronómus. Természetesen nem szabad elfeledkezni az ormányosokról és gubacsszúnyokról sem. Virágzás kezdetén jellemzően szükség van 70 g boszkalid + 70 g dimoxistrobin bevetésére. Ha mindezzel megvagyunk, már csak a gondos betakarítás van hátra - és remélhetőleg megvan az öttonnás hozam.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?