Az emberek általában az új év első napján elengedik az óévet, vízkeresztkor pedig lebontják a karácsonyfákat. Aki babonás, az csak azon az egy napon teszi meg ezt a lépést, sem előbb, sem később, a néphit ugyanis úgy tartja, hogy szerencsétlenséget hoz, ha valaki korábban megválik a karácsonyfájától, akinél viszont viszont január 6-a éjjelén még teljes díszében pompázik a fa, akkor anak egész évre úgy kell maradnia. Akár előbbi, akár utóbbi, esetleg köztes megoldást válassza az ember, egyre inkább magától értetődő, hogy a fenntarthatósági elveket is szem előtt kell tartani. Dr. Aleksza László egyetemi docens, a MATE Környezettudományi Intézetének munkatársa szerint a lebontott és kidobott karácsonyfák többféleképpen hasznosíthatóak.

A szakember elmondta, hogy a Profikomp Környezettechnika Zrt., ahol a MATE Környezettudományi Egyetem Külső Hulladékgazdálkodási Tanszéke is működik, rendelkezik a fenyőfák komposztálással történő hasznosítására alkalmas engedélyezett telephellyel, gépekkel, technológiákkal. Dr. Aleksza László kiemelte, hogy a hulladékká váló karácsonyfák hasznosításánál ugyanazokat a szempontokat és hierarchiákat kell figyelembe venni, mint más hulladékoknál. Mindenekelőtt elkülönítetten kell begyűjteni a hulladék fenyőfákat, ami viszonylag egyszerű, de mindenkinek tudnia kell, hogy ezeket csak akkor lehet hasznosítani, ha minden karácsonyfadíszt teljeskörűen eltávolítottak ezekről. Ebben az esetben kerülhet sor a legjobb megoldásra, az anyagában történő hasznosításra, amely ennél a hulladéknál a komposztálás. Ennél rosszabb megoldás, ha a fenyőfákat energetikailag hasznosítják, vagyis elégetik, ami jelenleg például a fővárosi gyakorlat, bár fontos hangsúlyozni, hogy ez még mindig sokkal kedvezőbb, mint ha a fenyőfák a hulladéklerakóba kerülnek, akkor ugyanis a fákban rejlő anyag- és energiaforrás is elvész - tette hozzá Dr. Aleksza Zoltán.

A szakember beszélt arról is, hogy fenyőfák hasznosításának első lépése a beérkező hulladék tisztaságának megállapítása, hiszen jó minőségű komposztot csak tiszta alapanyagból lehet előállítani. Amennyiben idegenanyagoktól (jelen esetben elsősorban karácsonyfadíszektől) mentes a fenyőfa-hulladék, akkor megkezdődik az aprítás, amivel megnövelik a biológiai bomlás felületét. Aprítás után összekeverik egyéb hulladékokkal (konyhai és zöldhulladékokkal), beállítják a megfelelő nedvességtartalmat, C/N arányt és szerkezetességet, hogy rövid idő alatt jó minőségű komposztot állítsanak elő. A komposztálás folyamata szemipermeábilis membrántakaróval takart, levegőztetett, szabályozott technológiával történik a Profikomp Környezettechnika Zrt. telephelyén.

A MATE Környezettudományi Intézetének munkatársa elmagyarázta, hogy miután a komposztálás folyamata befejeződött, a sötét színű, biológiailag stabil, erdei talajra emlékeztető illatú komposztot lerostálják, és a megfelelő minőségbiztosítás után történik meg a szántóföldi vagy kertészeti felhasználása. A fizikai, kémiai és mikrobiológiai vizsgálatok mellett professzionális növényteszteket is elvégeznek a fitotronukban, amely garantálja, hogy a későbbi felhasználás során a komposzt növényi növekedésre gyakorolt hatása kedvező lesz.

Arra a kérdésre, hogy érdemes-e otthon, a házikerti komposztálóba elhelyezni a fenyőfát, Dr. Aleksza László elmondta, hogy noha minden esetben az a legjobb, ha az ember a képződő hulladékokat a keletkezés helyéhez legközelebb hasznosítja, a fenyőfák esetében, amennyiben rendelkezésre áll a településen komposztáló telep, akkor javasolt azt odaszállíttatni. A fenyőfa hulladékok ugyanis elsősorban a magas gyantatartalmuk és a tűlevelek alacsony pH-értéke miatt viszonylag nehezen komposztálhatóak, de az ipari, professzionális telepeken, egyéb hulladékokkal keverve és szabályozott körülmények között ezekből a hulladékokból is jó minőségű komposztot lehet előállítani.