A NAK Bács-Kiskun megyei elnöke elmondta, hogy a megye még most is viseli az 1990-es évek elején megesett ipari méretű borhamisítás bélyegét, holott a borhamisítás már egyáltalán nem jellemző a térségre. Mostanra a síkvidéken is egyre jobb minőségű borok készülnek. A szőlőtermesztők egészen más típusú problémával kénytelenek megküzdeni, mégpedig a túltermeléssel. Tavaly is csúcstermés volt a szőlőből, ezért a megye pincészeteiben még most is nagyobb eladatlan borkészlet található, erre fog rárakódni az idei, szintén jelentősnek ígérkező termés. Gáspár Ferenc véleménye szerint jó ötlet volt az agrártárca részéről a zöldszüreti támogatás, de ezzel nem tudott minden Bács-Kiskun megyei gazda élni. A zöldszüretnek ugyanis jelentős kézimunkaerő-igénye van, ami annyira megdrágult, hogy Bács-Kiskun megyében nem volt szabad ember, aki leszedte volna a fürtöket. Az érintett gazdálkodók több mint fele ezért nem is vette igénybe a zöldszüreti támogatást.

Kezdődik az újabb csata: a tavalyinál is nyomottabb árakkal indul a szőlőszüret

Az első tüntetés már megvolt

Gáspár Ferenc szerint az is fontos, hogy a gazdák összefogjanak, ebben érdekeltté kell tenni őket. Erre jó példa lehetne, hogy a szövetkezések nyomán kialakuló feldolgozó egységekben a termelők kapjanak résztulajdont, akár részjegy formában. Így, ha van érdekeltségük a feldolgozóban, akkor oda szállítják az alapanyagot, nem pedig éppen oda, ahol kedvezőbb felvásárlási árat kapnak, mondta a NAK megyei elnöke. A kamara által javasolt gazdálkodási forma, a mezőgazdasági családi vállalkozás (csmv)  is egyfajta szövetkezés, amit össze lehet kötni adózási kedvezményekkel és beruházási, például hűtő- és feldolgozóipari kapacitást növelő támogatásokkal.

A cikk alapjául szolgáló írás a NAK oldalán jelent meg.