A papajatermesztés ötlete nem egyik napról a másikra született: a Gyuris család több évtizede foglalkozik vágott rózsa termesztésével, ahol a nemzetközi verseny miatt már évekkel ezelőtt elengedhetetlenné vált a csúcstechnológiás növényházi termesztés. A rózsák ugyanis csak akkor fejlesztenek hosszú szárat és nagy virágfejet, ha a hőmérsékletet, a páratartalmat és a szén-dioxid-szintet pontosan szabályozzák. A megfelelő technológia elsajátítása érdekében a termelő éveken át tanulmányozta a világ vezető kertészeti központjait a Közel-Kelettől egészen Távol-Keletig. Ez a tudás később új lehetőségeket nyitott meg.
A bivaly mentheti meg a pusztuló termőföldeket? Egyre többen tartják őket
Türelemjáték a termesztés
Körülbelül tíz évvel ezelőtt kezdtünk el gyömbérrel kísérletezni, amelyet hosszú kutatási időszak után már piaci mennyiségben is termesztettünk. Ezt követte a kurkuma, majd felmerült bennem a kérdés: milyen növény illeszkedne még ugyanebbe a termesztési környezetbe? A válasz végül a papaja lett
- mesélte lapunknak Gyuris Attila, a Just ginger & Friends alapítója és termelője.
Hozzátette, a papaja nem egy „könnyű” növény. Természetes élőhelyén - Mexikó magasabban fekvő vidékein vagy Vietnám fennsíkjain - egész évben kiegyenlített körülmények között fejlődik. Nappal nagyjából 25-30 Celsius-fokos hőmérsékletet, éjszaka pedig 20 fok körüli meleget igényel, miközben magas páratartalom és bőséges napsütés veszi körül. Ezeket a feltételeket kellett a magyar üvegházban is megteremteni. A Gyuris Attila szerint a technológia ma már képes erre: hűtés, párásítás, megfelelő légcsere és korszerű klímaszabályozás biztosítja, hogy a papaja ugyanúgy érezze magát, mint trópusi hazájában.
Ezek a magyarok kedvenc arborétumai: itt a legfrissebb lista
A papaja termesztése türelmet igényel. Az első ültetéstől számítva közel másfél év telik el, mire az első gyümölcsök leszedhetők. Három éve kezdtük el a papajával kapcsolatos kísérleteket, az első termés tavaly érkezett, júniustól egészen februárig. Azóta a kezdeti kísérleti állományt már tízszeresére növeltük, és folyamatosan gyűjtjük a tapasztalatokat arról, hogy mely fajták működnek a legjobban magyar körülmények között. Jelenleg mintegy ezer négyzetméteren termesztünk papaját, a tervek szerint a szezonban heti 400 kilogramm gyümölcsöt szüretelünk
- fejtette ki a szakember.
A magyar papaja előnye
A hazai termesztés legnagyobb előnye az időzítés. Míg az import papaját gyakran még zölden szedik le, hogy kibírja a hosszú szállítást, addig a magyar termelők megengedhetik maguknak, hogy szinte teljes érésben szedjék le a gyümölcsöt. Ez óriási különbséget jelent ízben. Bár a papaja utóérő gyümölcs, a termelők szerint ugyanaz igaz rá, mint az őszibarackra: a fán teljesen beérett gyümölcs aromája és cukortartalma össze sem hasonlítható az idő előtt leszedettével.
Éppen ezért a hazai papaja édesebb, zamatosabb és illatosabb, ami különösen a cukrászok és az éttermek számára jelent nagy előnyt. Érdekesség, hogy a zöld papajára is van kereslet, hiszen számos ázsiai saláta alapanyaga.
Igazi kincs hever a magyar kertekben: sokan nem is sejtik, ott van náluk is
A tudás legalább olyan fontos, mint a technológia
Hiába a modern üvegház, Gyuris Attila szerint a növényeket folyamatosan tanulni kell. A papaja biológiáját még ma is kutatják, hiszen minden új szezon új tapasztalatokat hoz. A megfelelő hőmérséklet és páratartalom nemcsak a növekedés miatt fontos, hanem a kártevők elleni védekezésben is kulcsszerepet játszik. A takácsatkák és más apró kártevők ellen elsősorban biológiai növényvédelmet alkalmaznak, hasznos ragadozó atkák segítségével. Ehhez azonban legalább 60 százalékos páratartalmat kell fenntartani az üvegházban, ami a nyári alföldi száraz levegő mellett komoly technológiai kihívást jelent.
Meglepő élelmiszerek árasztják el a magyar boltokat: itt a bizarr lista
Első a magyar piac
A papaja jelenleg elsősorban a hazai vásárlókhoz jut el. A gyümölcs több értékesítési csatornán is elérhető, mintegy 4800 forintos kilogrammonkénti áron. A vállalatnál pedig a cél egyértelmű: minél rövidebb úton eljuttatni a frissen szedett, prémium minőségű magyar terméket a fogyasztókhoz. Gyuris Attila egyben kiemelte azt is: a hazai piacot szeretnék lefedni és „kiszolgálni”, ez kiemelten fontos a gazdaságukban.
A magyar kertészet jövője egyre inkább a magas technológiai színvonalú, fedett termesztés felé halad. A klímaváltozás, a szélsőséges időjárás és az új kártevők miatt egyre nagyobb szerepet kapnak azok a zárt rendszerek, amelyek biztonságos körülményeket teremtenek a növények számára.
