Romániában is egyre inkább érezhető a klímaváltozás káros hatása, ami a megszokottól eltérő magatartásra készteti a gazdákat. A szakértők szerint hosszabb távon akár a gyapottermesztés lehetősége is felmerülhe, írta meg a Maszol elemzése alapján a napi.hu. A búza vetésidejének megváltozása csak egy példa arra, hogyan befolyásolja a mezőgazdaságot Romániában a klímaváltozás, ugyanakkor az az eredeti cikkből sem derült ki, hogy tavaszi vagy őszi búzáról van-e szó. A román Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzése szerint az idei tavasz újabb melegrekordokat dönthet, ugyanis már a február eddigi időszaka is több fokkal melegebb volt az átlagosnál.

A bukaresti Mezőgazdaságtudományi és Erdészeti Akadémia (ASAS) jelentése szerint a tavalyi év vol a romániai meteorológiai mérések történetében a legmelegebb esztendő. Egyre gyakoribbá váltak a térségben korábban ismeretlen tornádók, a hőmérséklet tavaly januárban elérte a plusz 22 fokot is. Ezen felül 2019 végét és a 2020-ból eddig eltelt napokat súlyos aszály uralta, ami szokatlan meleggel társult.

A mezőgazdaságot elsősorban a tikkasztó hőség teszi tönkre, ami egyben az elsivatagosodás kezdetét is jelzi. Románia területének 70%-át máris fenyegeti a kiszáradás veszélye. Sokfelé, mint például Dolj megyében, megjelentek a homokdűnék, az ott élők ezeket a helyeket "Olténia Szaharájának" nevezik. Ezeken a vidékeken évek óta több százezer hektárnyi szántóföld válik homokká.

A gazdák ezeken a területeken búza helyett elkezdtek búrmogyorót ültetni, Dabuleniben pedig, a híressé vált görögdinnyék mellett most már kivit, datolyát és olajbogyót termesztenek. Az ASAS szakértői ilyen körülmények között támogatják ezt a megoldást, sőt ajánlják a pomeló ültetését is, amely kibírja a mínusz 15 fokot, de lassan akár a gyapottal is meg lehetne próbálkozni a szakemberek szerint. Emellett a térségben mostanra már megteremhet a rizs is, ha pedig folytatódik a felmelegedés, szezám termesztésébe is érdemes lenne belevágni.

Az ASAS felmérései szerint az egyre szárazabb évek ellenére több csapadék esik, mint korábban. Csakhogy ez a csapadék nem oszlik meg egyenletesen. Az igen hosszú aszályos időszak után rendszerint hatalmas viharok következnek, amikor is 60-70 liter, de olyan is volt, hogy 200 liter csapadék hull le négyzetméterenként, és a jövőben ez a jelenség tovább fog erősödni majd. A hosszú aszályos időszakokban a föld porszerűvé válik, ami eltömi a talaj pórusait, így lehetetlenné teszi, hogy a víz beszivárogjon a földbe, a csapadék tehát egyszerűen végigfolyik a föld felszínén, ahelyett, hogy elraktározódna a mélyben. Az ASAS úgy véli, mindenképpen fel kellene használni a földre lehulló, elfolyó csapadékot. El kellene vezetni és ciszternákban összegyűjteni, ezt a vízmennyiséget aztán öntözőrendszereknél, az állatok itatásánál lehetne felhasználni. Ausztráliában például így történik. És természetesen véget kell venni az erdőírtásoknak, amit nemrégiben az Európai Bizottság is megkövetelt Romániától.