Tombola és értékes nyeremények az Agrárszektor 2025 konferencián!
Tombolával és értékes nyereményekkel várjuk az Agrárszektor konferencia résztvevőit az esemény 2. napjának végén! FŐNYEREMÉNY: Az AXIÁL Kft. felajánlásából a szerencsés nyertes egy Fűnyírótraktor Portland Hawk H9212RD-rel lesz gazdagabb!
Szerezze meg jegyét most még Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén!
Az elmúlt napok extrém időjárása, különösen az éjszakai-hajnali fagyok országszerte károkat okoztak a csonthéjasoknál, főképp a - legkorábban virágzásnak induló - kajsziban, valamint az őszibarackban - írja közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Számos más gyümölcs a hetekben kezdi meg a virágzást, illetve ez a kötődések kialakulásának időszaka. Összességében csak a következő hetekben lesz látható, hogy melyik gyümölcsfajtákban okoz és mekkora kárt az időjárás.
Általánosságban elmondható, hogy a gyümölcsfák jellemzően decemberben és januárban mélynyugalmi állapotban vannak. Körülbelül február közepén kezdődik az úgynevezett kényszernyugalmi időszak, ami folyamán az időjárástól függően indul meg a nedvkeringés a növényekben. Az utóbbi hetek időjárása elindította a virágzást a mandula mellett az őszibaracknál és a kajsziféléknél is, az április eleji fagyok pedig változó mértékű terméskiesést okozhatnak.
Sajnos a gyümölcstermesztőknek - a koronavírus nehézségein túl - az extrém fagykárokról is emlékezetes a 2020-as év, a teljes hazai gyümölcstermés jelentős részét tönkretették a március elejétől május közepéig pusztító fagyok. A kajszibaracknak 2020-ban csak a 10 százaléka maradt meg, de szinte minden gyümölcsfajtából kevés termett.
A hosszú évek óta zajló globális klímaváltozás, az időjárás egyre szélsőségesebbé válása komoly kihívást jelent a kertészeti ágazatnak is. Ezen időjárási tendencia folytatódása miatt fokozottan ellenálló gyümölcsfajták telepítésére lenne szükség. A rendszerváltozás után a hazai gyümölcsnemesítés nehéz helyzetbe került, és így később számos világfajta, mediterrán eredetű, kevésbé fagyálló gyümölcsfajta került az országba, telepítésre az ültetvényekben. A szélsőségessé váló időjárás miatt aktuális lenne újragondolni a hazai nemesítési programot; időszerű lenne általánossá tenni a telepítendő fajokból, fajtákból folyamatos adaptációs kísérletek beállítását, amelyek alapján eldönthető, hogy megfelelnek-e a hazai termesztési körülményeknek. A kormányzat az elkövetkező években kiemelkedő mértékű forrásokat biztosít a hazai agrárium fejlesztéséhez, hatékonyságának növeléséhez, ennek keretében a hazai gyümölcsnemesítés újbóli megerősítésére is sor kerülhet, amit a NAK is szorgalmaz. Mindehhez kiváló szakmai bázisként szolgálhat az idén megalakult Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem.
