2021. május 6. csütörtök Ivett, Frida

Hírek - Növény

Mi lesz az agrártámogatásokkal? Íme a programterv!

Az Európai Bizottság ma közleményt adott ki a KAP jövőjéről, mely Európa mezőgazdasága dinamikusabbá, versenyképesebbé és hatékonyabbá tételét célozza meg. A közlemény három lehetőséget körvonalaz a további reformra.
 
 

„A KAP jövője 2020-ig: az élelmezési, a természetes erőforrásokat érintő és a területi kihívások kezelése” című közleményben megfogalmazott reform illeszkedik a fenntartható, intelligens és inkluzív növekedésre ösztönző Európa 2020 stratégiához.


A közlemény ismertetésekor Dacian Cioloº, az EU mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosa hangsúlyozta, hogy „zöldebb, méltányosabb, hatékonyabb és eredményesebb” KAP-ra van szükség. „Az európai mezőgazdaságnak nemcsak gazdasági, hanem környezeti értelemben is versenyképesnek kell lennie.” – tette hozzá a biztos.

A Bizottság az év korábbi szakaszában nyilvános vitát és nagyszabású konferenciát rendezett a KAP jövőjéről, mely alapján három fő célkitűzést állapított meg. Az egyik a fenntartható élelmiszertermelés, vagyis biztonságos és elegendő mennyiségű élelmiszer biztosítása a növekvő globális kereslet, a gazdasági válság és a nagyobb fokú piacingadozás figyelembevételével, az élelmiszerbiztonság fokozása érdekében. Második érdek a fenntartható gazdálkodás, és az éghajlatváltozás elleni küzdelem, harmadik célként pedig a területi egyensúly és a vidéki térségek sokszínűségének megőrzését jelölték ki.

Méltányosabbá válhat az elosztás

A közlemény áttekinti azokat a jövőbeli eszközöket, amelyek leginkább alkalmasak lehetnek a fenti célok elérésére. A közvetlen kifizetésekre vonatkozóan a közlemény kiemeli, hogy a támogatások újraelosztása, átalakítása és célzottabbá tétele rendkívül fontos, mint ahogyan az is, hogy ez objektív és méltányos szempontok alapján, az adófizetők számára közérthető módon történjen. E támogatások rendszerének kialakításakor gazdaságossági és környezeti szempontokat is figyelembe kell venni (tekintettel egyrészt a közvetlen kifizetések „jövedelem-támogatási” jellegére, másrészt tükrözve a gazdálkodók által termelt közjavakat), az aktív gazdálkodók célzottabb támogatása mellett. A támogatások méltányosabb elosztását gazdaságilag és politikailag megvalósítható módon, a nagyobb fennakadások elkerülése érdekében átmeneti időszak biztosításával kell megszervezni.

A lehetséges közelítésmódok egyike az alapszintű jövedelemtámogatás (mely régiónként egységes lehetne, azonban nem lenne átalányjellegű az EU-ban, új kritériumokon alapulna, és maximalizált lenne); ezenfelül kötelező környezetvédelmi kifizetés járna azokért a további (éves szintű) tevékenységekért, amelyek többet teljesítenek az alapvető feltételességgel kapcsolatban előírtaknál (például takarónövényzettel való borítás, vetésforgó, állandó legelő vagy ökológiai célú ugaroltatás); ezt uniós szinten meghatározott, különleges természeti korlátokra vonatkozó kifizetések és a vidékfejlesztési intézkedések keretében kifizetett összegek egészítenék ki; ezenfelül egy korlátozott mértékű, termeléstől függő kifizetési lehetőség állna rendelkezésre a különlegesen kímélő típusú gazdálkodás részére. Egy egyszerű, testreszabott támogatási rendszer fokozná a kis gazdaságok versenyképességét, csökkentené a bürokráciát és hozzájárulna a vidéki területek életképességéhez.

A piaci intézkedéseket, köztük az állami intervenciót és a magánraktározási támogatást illetően valószínűleg lenne mozgástér az intézkedések korszerűsítésére és egyszerűsítésére, valamint lehetőség szerint új elemek bevezetésére az élelmiszerlánc működésének javítására tekintettel. Ezek az intézkedések ma immár csak a biztonsági háló szerepét töltik be, olyannyira, hogy a közraktárak gyakorlatilag már meg is szűntek. A piaci intézkedések a közelmúltban, 1991-ben még a KAP-kiadások 92%-át tették ki, 2009-ben viszont a KAP költségvetésének már csak 7%-át fordították erre a célra.

Eredményközpontúbb vidékfejlesztés

A vidékfejlesztési politika esetében a közvetlen értékesítés és a helyi piacok fontossága, valamint a fiatal gazdálkodók és a piacra újonnan belépők különleges igényei a figyelem középpontjába kerültek. Az új KAP-ba még jobban beépül majd a LEADER-megközelítés. A nagyobb hatékonyság érdekében felmerült az eredményközpontúbb megközelítés felé való elmozdulás lehetősége is, lehetőség szerint a célok számszerűsítésével. A jövőbeli vidékfejlesztési politika új elemét kell, hogy képezze egy olyan kockázatkezelési eszköztár, amely elősegíti a piaci bizonytalanságok és a bevételingadozás jobb kezelését. A termelési és bevételi kockázatok kezelésére különböző opciókat kell elérhetővé tenni a tagállamok számára egy új, WTO-kompatibilis bevételstabilizáló eszköztől kezdve a biztosítási eszközök és befektetési alapok fokozott támogatásáig. A közvetlen kifizetésekhez hasonlóan a támogatásokat objektív szempontok alapján újra el kell osztani, ám a lehető legkisebbre korlátozva a jelenlegi rendszer esetleges komoly fennakadásait.

Három lehetőség áll fenn

Az említett főbb kihívások kezelése érdekében a közlemény a KAP jövőbeli irányára vonatkozóan három lehetőséget körvonalaz:
1) a KAP legégetőbb hiányosságainak kiigazítása fokozatos változtatásokkal,
2) a KAP zöldebbé, méltányosabbá, eredményesebbé és hatékonyabbá tétele, valamint
3) a jövedelemtámogatás és a piaci intézkedések helyett a környezeti és éghajlatpolitikai célok előtérbe helyezése.

A Bizottság mindhárom lehetőségre vonatkozóan javasolja a jelenlegi, kétpilléres szerkezet fenntartását. Az 1. pillér a közvetlen kifizetéseket és piaci intézkedéseket tartalmazza, amelyekre vonatkozóan a szabályokat egyértelműen uniós szinten határozzák meg, a 2. pillér pedig a többéves vidékfejlesztési intézkedéseket öleli fel, amelyekre vonatkozóan a lehetőségek keretét szintén uniós szinten határozzák meg, de a programok végső kiválasztása a tagállamok vagy a régiók hatásköre, közös igazgatás keretében. További közös elem mindhárom lehetőség tekintetében az az elgondolás, hogy a közvetlen kifizetések jövőbeli rendszerét nem múltbeli referencia-időszakok, hanem objektív kritériumok alapján kell meghatározni. „A jelenlegi rendszer eltérő szabályokat tartalmaz az EU-15-re és az EU-12-re vonatkozóan, és ez 2013 után már nem tartható fenn”, amint azt ma Cioloº biztos hangsúlyozta. A vidékfejlesztési előirányzatok tekintetében is objektívabb kritériumokra van szükség. 

A hivatalos jogalkotási javaslatokat a Bizottság ezen elképzelések megvitatását követően, 2011 közepén fogja előterjeszteni.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu