Szeptember utolsó hetében is csendes, nyugodt, kora őszi időjárás volt, jelentősebb mennyiségű csapadék is csak az ország déli tájegységeiben esett. Ez nem zavarta a maradék napraforgó és a kukorica betakarítását, a hónap végén már csak a kukoricát aratták. Az őszi talajmunkák jó minőségű végzéséhez szükség lenne egy országos kiterjedésű, nagyobb esőre.

Az őszi káposztarepcén általában csak 2-4 valódi levél található, de sok vetésben még csak sziklevelesek a növények, mellettük azonban már találhatók 6-leveles állományok is, áll a magyarnovenyorvos.hu oldalon található növényvédelmi jelentésben. A zöldítés céljából vetett keresztesvirágú területeken továbbra is súlyos kártételeket okoz a repcedarázs álhernyója, valamint a repce- és földibolhák tömege. Ezek a kártevők mostanra már az elvetett és kikelt repcevetésekben is elkezdtek pusztítani. Az őszi káposztarepce táblaszegélyekben most mintegy 5% körüli bolharágás figyelhető meg, de a kártétel folyamatosan terjed a vetések belseje felé, amennyiben elmarad a védekezés.

A rovarölő szeres csávázás védőhatása már a múlté, ezért folyamatosan figyelni kell a kártevő terjedését. A repceállományokon folyamatosan kelnek a fiatal repcedarázs-álhernyók, hiszen a darazsak már a növények kelése óta repkednek a táblák fölött. A kikelt repcén a kedvező időjárás hatására már megjelentek az első szárnyas levéltetű egyedek is, így hamarosan megkezdődik a kolóniák kialakulása is. A repcével együtt elkezdtek kikelni a melegkedvelő, egyéves kétszikű gyomnövények is, főként a libatop, a disznóparéj fajok és a csattanó maszlag. Az áttelelő gyomnövények közül nagyobb tömegben a mezei tarsókát figyelték meg a növényorvosok.

Jelentősebb mennyiségben már csak a felkiáltójeles- és a gamma-bagolylepkék figyelhetőek meg, a gyapottok-bagolylepkék és kukoricamolyok száma nagyban lecsökkent. Az idei jelentős kukoricamolyfertőzést az jelzi, hogy ahol az utóbbi napokban erősebb szelek voltak, ott komoly mértékű szártörés látható. A komolyabb esőzés elmaradása miatt a csőfuzáriózis fertőzés mértéke eddig csupán néhány százalékos, a jó ütemű betakarítással remélhetőleg elenyésző lesz a nagyobb arányú penészes kukoricacső.

Az őszi vetésű kalászosgabona-területeken nincs értelme most elvégezni a talajlakó kártevő felvételezést, mert a kiszáradt talajban a drótférgek és pajorok lehúzódtak a nedvesebb talajrétegekbe. Emiatt egy most elvégzett felvételezés torz képet mutatna a fertőzöttség valódi nagyságáról. Az őszi szárazság miatt ugyanez a helyzet a gabonafutrinka lárvája, a csócsárló fertőzöttségével is, de ez a kártevő még később, a következő esők után is képes lerakni tojásait. Ezért figyelni kell a kelő kalászos állományokat, főként a bi- és monokultúrás termesztésben.