2021. április 11. vasárnap Leó, Szaniszló

Hírek - Növény

Soha nem látott szuperviharok fenyegetik Európát: jobb lesz felkészülni

A klímaváltozással egyre több extratrópusi ciklon alakul ki, ami akár egy közepes hurrikán erejével csaphat le a nyugati országokra, és Magyarországra is eljuthat 100-110 km/h-s széllökésekkel.
 
 

Úgynevezett mérsékelt övi ciklonok gyakran alakulnak ki az Atlanti-óceán északi részén az év „hűvösebb” részében, vagyis a szeptembertől májusig tartó időszakban bármikor. Képesek nagyobb erővel lecsapni Európa Atlanti-part mentén fekvő országaira, Nagy-Britannia nyugati tájain az emberek nem igazán kapják fel a fejüket, ha a meteorológia 90-100 kilométeres szélre figyelmeztet, írta meg a 24.hu.

A klímaváltozás hatására azonban e képződmények mind gyakrabban alakulnak extratrópusi ciklonokká, amelyek ereje már az 1-es és 2-es osztályba sorolt hurrikánokéval vetekszik. Nyugat-Európát 150-170 kilométer/órás széllel érhetik el, és ha egy-egy ciklon olyan szögben érkezik, hazánkba is orkán erejű, 100-110 km/h-t meghaladó lökésekkel juthatnak el

– mondta a portálnak Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa.

Persze extrém jelenségekre számtalan példát lehet találni a múltból is, de az európai kontinens megszokott időjárási körülményeit tekintve az extratrópusi ciklonoknál indokoltak a felsőfokban használt jelzők – mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy egyenként, „hivatalosan” is személynevekkel látják el őket, akárcsak a hurrikánokat. Mik is pontosan ezek a képződmények, és miért válnak gyakoribbá, kiszámíthatatlanabbá a klímaváltozás következtében?

Észak és dél harca

Az extratrópusi, azaz „trópuson kívüli” elnevezés azt jelenti, hogy a ciklon trópusok és a mérsékelt égöv határán keletkezik. Térképen ez a vonal a Ráktérítő, amit a levegő értelemszerűen nem tekint határnak, a jókora kilengéseket a déli meleg és az északi hideg légtömegek közti energia kiegyenlítődése generálja. Megvan az évszakos, de még a napi menete is, ez változik jelentősen a globális felmelegedéssel.

„Normál” esetben a mérséklet égövön a nyugat-keleti irányú zonális áramlás az uralkodó az év nagy részében. Ilyenkor a hőkülönbség kis amplitúdójú hullámokat idéz elő, az időjárás kiszámítható, nincsenek hirtelen változások vagy extrém események.

A meridionális áramlás viszont észak-déli irányban vet jóval nagyobb hullámokat, okoz hirtelen és jelentős változásokat, szélsőséges időt. Akkor alakul ki, ha a sarki hideg és az egyenlítői meleg között nagy a különbség, és az energia hatalmas erővel próbál kiegyenlítődni. Most télen is számtalanszor megtapasztalható volt, hogy szinte tavasziassá vált az időjárás, amikor a hullám északnak feszülő, meleg részére került az ország, majd hirtelen a hullámvölgyben találhatták magukat az emberek északról betörő sarkvidéki hideg miatt.

A hullámok növekvő amplitúdóját jelzi egyébként, hogy míg Észak-Afrikában korábban ritkaságszámba ment a havazás, 25 évente ha megtörtént, most 4-5 évente fehérbe öltöznek a pálmafák. A meridionalitás nemcsak erősödik, hanem mind gyakrabban és hosszabb ideig áll fenn, ma már az mondható, hogy az év java részében inkább ez jellemző a térségre. De hogy mi köze ennek az Európát érintő viharokhoz, ahhoz előbb a légkörből le kell ereszkedni az Atlanti-óceán vizébe.

Gyengül az áramlás

A Golf-áramlat a bolygó egyik legfontosabb, időjárást befolyásoló tényezője: mint egy óriási folyó az óceánban, meleg vizet szállít az Egyenlítő térségéből északnak: Afrika partjaitól eljut a Mexikói-öbölbe, majd halad tovább az Egyesült Államok és Kanada keleti partjai mentén, hogy aztán Európa felé találjon utat magának.

Az északi szélesség 40. fokánál a „folyó” két ágra szakad, egy része a Kanári-szigeteknél lesüllyed és délnek veszi az irányt, míg a másik Skandinávia északi csücskéig jut. Ezt nevezik Észak-atlanti-áramlásnak.

A grönlandi jég gyorsuló olvadása hatalmas mennyiségű hideg édesvizet juttat az óceánba, ez az egyik legfontosabb oka, hogy az Észak-atlanti áramlás jelentősen gyengül, vízhozama az elmúlt két évtizedben 40%-kal csökkent. Jelenleg egyébként a Grönlandtól délre eső terület az egyetlen térség az északi féletekén, ahol nem melegszik a tengervíz, épp a rengeteg olvadéknak köszönhetően.

A meleg áramlat viszont elenyészik, mint a sivatagba vesző folyó: ágakra szakad, keveredik, sokkal hamarabb kihűl, mint eddig. Ezért ereje csökken, és nem is jut olyan messzire északnak

– emelte ki a lényeget Molnár László.

Többen vannak és erősebbek

A levegő mozgását a hőmérsékleti különbségek, pontosabban az ezekből adódó energia adja. Az Észak-atlanti-áramlás nagy mennyiségű meleget visz és oszlat szét fokozatosan egy hatalmas területen – kissé kisarkítva úgy, mint ahogy a medence túlfolyója biztosítja, hogy a vízszint ne lépjen át egy bizonyos szintet.

Csakhogy, ha az áramlás gyengül, az energiának attól még ki kell egyenlítődnie, ezt viszont a vízhez képest sokkal kisebb fajhővel rendelkező levegőnek (egységnyi térfogatú levegőnek nagyjából 3200-szer kisebb a fajhője, mint ugyanakkora térfogatú víznek), azaz a légkörnek kell kiegyenlítenie. Ezzel gyakrabban alakul ki a meridionalitás, és sűrűbben jönnek létre extratrópusi viharok.

Ahol a trópusok és a mérsékelt égöv határterületén a hideg és a meleg, nedves levegő egymásnak feszül, létrejön a turbulencia, kialakul a ciklon. A legerősebbek akkor lehetnek, amikor a hőkülönbség a legnagyobb, vagyis a már említett szeptembertől májusig tartó időszakban. Helyileg pedig a legkedvezőbb feltétetlek ehhez a korábbihoz képest jóval melegebb Golf-áramlat területén vannak, ahova akár Kanada, akár a sarkvidék térségéből érkezhet hideg levegő, amely az áramlat feletti meleg levegővel keveredve extratrópusi ciklon keletkezéséhez vezethet. Innentől kezdve már csak az a kérdés, hogy merre veszik az irányt.

Ha nyugatnak, akkor óriási hóviharokat zúdítanak az Egyesült Államokra, ha pedig keletnek, akkor akár hurrikán erejével csapnak le Európa atlanti partjaira. Sőt, a megfelelő szögben érkezve Magyarországra is eljuthatnak.

A meteorológus kiemelte, hogy mindez nem is annyira távoli jövő, az óceánon már most ilyen képződmények dühöngenek. Idővel az éghajlatváltozás okozta hőkülönbségek már olyan energiákat szabadítanak fel, amelyekkel „segítség nélkül” is bőven eljutnak a kontinensre. Manapság is megtörténik, de most még szükség van hozzá egy-egy hurrikán „megmaradt” erejére, ilyen volt például a Norvégiára lecsapó Sally tavaly októberben.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Portfolio Agrár Klub

    Óriási pénzeső jön a magyar agráriumban - Mi vár a gazdákra 2021-től?

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu