Boross Dávid, a Magyar Kertészeti Árudák Egyesületének (Makert) elnöke, az Oázis Kertészet ügyvezetője a Világgazdaságnak elárulta, hogy kertészetek fejlődéséhez arra is szükség van, hogy a fizetőképes kereslet mellett az embereknek legyen szabadidejük, amit kertészkedéssel tölthetnek, illetve hogy a kertkultúra része legyen a társadalomnak. Boross Dávid elmondása szerint Magyarországra is megérkezett az a kertműveléssel kapcsolatos kulturális igény, amely a kanadai, az angol és az ausztrál társadalomban több évtizede létezik, miszerint egészen apró területeket is használnak kertészkedésre, zöldség- és gyümölcstermesztésre, vagy kis fűszerkert létrehozására.

A járvány mindezt látványosan segítette, mivel az emberek több időt töltöttek az otthonukban, és sokkal nagyobb volt az igény arra, hogy az életterekbe vagy annak közvetlen környezetébe hozzák a természetet. Ezenfelül a kertészkedés során is értékessé válhatott az otthon töltött idő. Az pedig kimondottan pozitívum és bizakodásra adhat okot, hogy egy generációs trend is kibontakozni látszik, a szakember elmondása szerint ugyanis a mai huszonévesek fogékonyak a természet- és környezetvédelemre, sokan komposztálják a konyhai hulladékot, és kis helyen, akár egy albérlet erkélyén is termelnek zöldséget, gyümölcsöt, fűszernövényeket.

Növénytermesztés otthon, fillérekből: mutatjuk, hogy csinálják az élelmes kertészek

A környezetbarát és fenntartható növénytermelés bárki számára elérhető.

Ennek is betudható, hogy egyre nagyobb az igény például teraszon termeszthető áfonyára és málnára, ablakpárkányon termeszthető fűszernövényekre. És mivel a kertészkedés már nem a vidék kiváltsága, így a hobbikertészeket kiszolgáló háttéripar elkezdte gyártani ennek a fogyasztói rétegnek a kis kiszerelésű tápanyagokat, eszközöket, kisebb méretű szerszámokat.

- hangsúlyozta Boross Dávid.

Egyre többen termesztenek így növényt Magyarországon: ez lehet a jövő?

Az ÖMKi videótára segít a felkészülésben.

Hozzátatte, hogy idén inflációkövető áremelkedés történt a szektorban, és jövőre sem várható ennél drasztikusabb drágulás. A Makert elnökének elmondása szerint a szektor számára most a munkaerőhiány okoz nehézséget régiónként és kertészetenként eltérően. Az álláshelyek 10-20 százaléka betöltetlen, és bérfejlesztésre is szükség van a munkaerő megtartásához. Mindez hozzájárul a termékek áremelkedéséhez.