2021. szeptember 27. hétfő Adalbert

Hírek - Növény

Tragikus a helyzet ezen a magyar településen: feladták a harcot a helyi gazdák

Jelenleg tragikus környezeti helyzet uralkodik a Bács-Kiskun megyei Bugacpusztaházán, hiszen a földeken szinte lehetetlen a termelés a futóhomok miatt, illetve elérhetetlen mélységekre csökkent a talajvízszint, így öntözni sem lehet. A 302 fős településen szinte mindenki feladta a harcot az ellehetetlenített környezeti adottságok miatt, és már csak pár termelő próbálja fenntartani a generációkra visszanyúló gazdaságukat.
 
 

Kerekes László Zoltán 2014 óta Bugacpusztaháza polgármestere. 

Amikor átvettem a falut tudatosult bennem, hogy bár mezőgazdasági település vagyunk, korábban semmiféle kitelepülésünk vagy megjelenésünk nem volt, ezért úgy döntöttem hogy ezen változtatunk, és azóta járunk rendszeresen hasonló rendezvényekre. Már több éve kiállítunk önkéntesként a különböző termelői kiállításokon, többnyire Kecskeméten és környékén. Amikor idekerültem nem igazán ismerték Bugacpusztaházát, sokan azt se tudják merre van, hiszen ez Bács-Kiskun megye legkisebb települése. Jelenleg sajnos olyan környezeti katasztrófa súlyt minket, hogy az elmúlt években már nem volt mivel előállnunk, nem tudtunk mit kiállítani a termelői rendezvényeken

 - mondta az Agrárszektornak a polgármester.

Milyen helyzet uralkodik most a településen termelés és mezőgazdaság szempontjából? Melyek azok az akadályok, amelyekkel nap mint nap meg kell küzdeniük a lakóknak?

Pár éve egy társaság létesített egy meteorológiai megfigyelőállomást Bugacpusztaházán, és a részletes adatok alapján teljesen egyértelműen lehet látni, hogy a csapadék durván 70 százalékkal csökkent az évek során, a helyi mérések alapján. Ez nagy hatással van a mezőgazdasági termelésre, de korábban a gazdák megoldották öntözéssel a problémát. A 90-es évek végén még 7 méter volt a talajvízszint, teljesen elérhető mélységnek számított, azonban a legutóbbi tavalyi mérés 38 métert mutatott, az idei pedig 52 métert. Ez a helyzet már tragédia termelés szempontjából. Ez az 52 méteres talajvízszint normál kútmélységnél van. A kisebb 35-37 méteres kutak sorra kiszáradtak és egyre többen jelentették be a problémájukat és kértek segítséget az önkormányzattól. Ezeket a kutakat azóta már betemették, hiszen már nincs értelme ott állniuk. Szerencsére az 52-57 méteres mélységű kutakat még nem érintette ez a veszély, de ami felette van, az ásott kutak sajnos már gyakorlatilag megszűntek létezni.

Létezik megoldás erre a problémára, vannak kilátásban tervek? 

Helyileg a megoldás jelenleg lehetetlen, itt csak globális segítég jöhetne szóba. Sajnos kritikus pont az egész világon a klímaváltozás, és úgy gondolom hogy már eljutottunk arra a szintre, hogy meg kell tanulnunk másképp élni, hiszen ezt már helyrehozni lehetetlen lesz.

Az említett környezeti helyzet ellenére, akad még olyan termelő a településen, aki habár nem éri el a használható talajvizet, de próbál gazdálkodni? 

Nincs ilyen termelő, mert nem lehet megoldani így a gazdálkodást. Ahhoz hogy egy új, mélyebb kutat fúrjon, engedélyek kellenek, amik akkora terhet rónak az amúgy is veszteségesen termelő gazdákra, amit már nem tudnak teljesíteni. Sajnos már meg se próbálják ezt kérelmezni, az a jellemző hogy inkább kihátrálnak a mezőgazdasági termelésből, és inkább mással próbál meg foglalkozni. Akik még próbálkoznak, biztosan tudom hogy nem nyereséges a befektetésük. A klímaváltozás miatt történő koratavaszi fagyok elvették a terméseket amik a környéken teremtek volna, gyakorlatilag nincsenek. De sajnos számunkra már nem ez a legnagyobb probléma, hanem a szárazság, a homoktalaj és az öntözés hiánya. Bugacpusztaháza környékén évek óta csak nyomokban lehet barackot találni. Sokaknál már a meggynél is hasonló probléma van, ráadásul saját tapasztalat alapján a gyümölcsök sem optimálisan érnek. Tovább hátráltatja a helyzetet az újonnan megjelent kártevők kártétele, és a betegségek, amikről a termelőink még soha nem hallottak. Sajnos naprakész szakember se nagyon van a környékünkön, így a tudásunkat se tudjuk frissíteni. Amióta itt megszűnt a Szőlészeti-Borászati Kutatóintézet, a termelők nem tudnak kihez fordulni segítségért, nem tudnak szakmai megoldást találni a felmerülő problémáikra. Sajnos a különböző cégek szaktanácsadói sem szívesen érkeznek hozzánk, hiszen öntözés hiányában semmiféle csodaszer vagy anyag nem fog számokat produkálni.

Bugacpusztaháza egy 302 fős település. Hányan vannak még akik próbálkoznak a termeléssel és gazdálkodással?

Jelenleg két gazdáról tudok. De azok, akik eddig növénytermesztéssel foglalkoztak, átálltak inkább állattenyésztésre. Sajnos ezek a rendkívül hátrányos környezeti behatások olyannyira ellehetetlenítették a termelést a településen, hogy szépen lassan szinte mindenki felszámolta a gazdaságát, és más területen próbált elhelyezkedni. A híres bugaci homokhátságokon nincs meg a lehetőség sem a szántóföldi, sem a kertészeti kultúrák termesztésére.

A szőlőben sem lát jövőt a település? 

A településen és a környékén nagyméretű szőlősök nincsenek, inkább csak háztájiak, viszont ebből nem lehet tisztességesen megélni. Korábban egy szőlőnemesítő járt nálunk, aki felmérte a helyzetet, és próbált nekünk segíteni. Ő javasolta, hogy amikor szőlőt telepítünk akkor a harmatgyökereket távolítsuk el, és lehetőleg ne is öntözzük őket. Sajnos ennek ellenére többen kétségbeesetten próbálják öntözni őket, akkor hozták is a harmatgyökereket, de amikor leálltak az öntözéssel akkor meg elhervad a növény, nem ért be a szőlő, vagy nem volt rajta termés. A szőlőnemesítő mesélt arról is, hogy az extrém UV sugárzás miatt rákosak lehetnek a szőlőbogyók, illetve a mi környezeti adottságainkat figyelembe véve javasolta, hogy ne kapáljuk illetve irtsuk a gyomot a szőlőben, hagyjuk meg a füves felületet a szőlők közében. Ennek az az oka, hogy egy átlagos nyári napon, a homoktalaj hőmérséklete elérheti a 78 fokot is. Viszont ha nagyon rövidre nyírjuk alatta a füvet akkor ad neki egy árnyékot illetve vizet, és ezzel segíthetjük a növényünket. Többnyire nagy tűrőképességű fajtákkal próbálkozunk, mint a Csabagyöngye, Néró, Zalagyöngye, Bianca és Kövidinka. Ezek valamennyire hoznak termést, de ez a talaj még a szőlőnek is szinte élhetetlen. Szőlővel sem éri meg úgy foglalkozni hogy nem tudunk a talajon javítani.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu