2020. december 2. szerda Melinda, Vivien

Hírek - Növény

Vegyszer sem kell hozzá: így védekezhetnek a gyomok ellen a szemfüles gazdák

A legújabb kísérleti eredmények azt mutatják, hogy a megfelelően megválasztott őszi gabonaféle közel 90%-kal csökkentheti a perje előfordulását a termőföldeken. A kísérletben a kutatók a gyomnövény túlélését vizsgálták négy őszi gabonaféle, a hagyományos őszi búza, a kétsoros őszi árpa, a hatsoros őszi árpa és a hibrid árpa között.
 
 

A kísérletet a Syngenta Staffordshire-i innovációs központjában folytatták le, ahol a hagyományos gabonáknak két-két fajtáját tesztelték, valamint egyféle hibridárpát, írta meg a FarmingUK. A hagyományos őszi búza négyzetméterén átlagosan 69 perjenövény nőtt, ezzel szemben a kétsoros őszi árpánál ez a szám már csak 53 volt. A hatsoros őszi árpánál még kevesebb gyomnövényt találtak a kutatók, egészen pontosan négyzetméterenként csak 30 szálat. Ennél is jelentősebb volt a hibridárpánál mért csökkenés, itt ugyanis a gyomnövény közel 90%-kal kisebb mértékben volt jelen, egy négyzetméteren mindössze 8 szálat találtak belőle a tudósok. A kísérlet során a kutatók semmiféle gyomirtót nem használtak, és a hibridárpából a szokásos mennyiséget, 200 magot ültettek el egy négyzetméteren, szemben az őszi búza 350, és a kétsoros, illetve a hatsoros őszi árpa 325-325 négyzetméterenkénti magszámával.

Ezek az új eredmények ugyanazt mutatják, amit egy korábbi, a gyomnövények hibridárpával való elnyomását vizsgáló kísérletünknél láttunk. A hibridárpa nemcsak a perje ellen hatásos, de a parlagi ecsetpázsit és a rozsnok ellen is

– mondta a Syngenta vetőmag-technikai szakembere, Paul Roche.

Paul Roche elmondta, hogy egy korábbi rozsnok elleni kísérletnél arra az eredményre jutottak, hogy az őszi búza 10%-kal csökkentette a gyomnövény jelenlétét a kísérleti területen, a hagyományos kétsoros és hatsoros őszi árpák 20%-kal, illetve 25%-kal, míg a hibridárpa az egészen elképesztő 69%-kal fogta vissza a rozsnokot. A szakember szerint a hibridárpának a gyors tavaszi növekedéséből, a nagy gyökértömegéből, a magasságából és a dús levélzetéből eredeztethető ez a gyomnövény-elfojtó képessége.

A gyomnövényekkel szembeni védelemből nem csak az aktuális termésnek lesz haszna, ugyanis azt tapasztaltuk, hogy a hatás a hibridárpa betakarítását követő időkben, a következő, oda elültetett növényeknél is fennáll

– mondta Paul Roche.

A szakember beszélt arról is, hogy a fentebb említett korábbi kísérlet során nemcsak kevesebb parlagi ecsetpázsitot találtak a hibridárpa között, de azok kevesebb magot is hoztak. Ehhez hasonlóan egy 2019-es, perje elleni védekezési kísérlet kimutatta, hogy a gyomnövények a hibridárpa levélzete alatt kevesebb virágot és kevesebb magot hoztak.

Paul Roche elmondta azt is, hogy megfelelően is kell a növényeket termeszteni ahhoz, hogy az ember a legjobb eredményre jusson a gyomok elleni védekezésben. A Syngenta szakemberei egy 2020-as kísérletben, a nem megfelelő növénytermesztést modellezve négyzetméterenként 100 magot ültettek el, de a hibridárpa még így is hozta a hatsoros őszi árpa gyomelfojtási szintjét. Ezzel szemben, amikor a 200 mag/négyzetméteres mértéket átlépve 250 magot vetettek el egy négyzetméternyi területen, az még tovább csökkentette a perje esélyeit, ekkor ugyanis 8 szál helyett csak 2-t találtak a tudósok a kijelölt területen.

Paul Roche szerint az olyan földeken, ahol a talaj tömörödése veszélyezteti a növénytermesztést, érdemes lehet a hibridárpát ilyen nagyobb mértékben vetni. A növényt a különféle gyomirtó szerekkel kombinálva pedig minimalizálni lehetne a gyomnövények megjelenését és megmaradását.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    Agrárszektor Konferencia 2020 online

    10 órányi szakmai programmal és több mint 60 előadóval

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu