MÁR CSAK 2 HÉT! AZ AGRÁRSZAKMA VEZETŐI SIÓFOKON TALÁLKOZNAK!
December 2–3-án ismét megrendezik a Portfolio Agrárszektor Konferenciát, a hazai agrárium egyik legnagyobb és legrangosabb szakmai csúcstalálkozóját, ahol a mezőgazdaság és az élelmiszeripar legfontosabb kihívásai, támogatási lehetőségei és jövőbeli kilátásai kerülnek fókuszba.
A rendezvény előadói között lesz Elli Tsiforou, a Copa-Cogeca főtitkára, Gert-Jan Oplaat, az AVEC elnöke, Nemes Imre, a Nébih elnöke, Harsányi Zsolt, az AXIÁL tulajdonos-ügyvezetője és Ádám János, a Bonafarm Mezőgazdaság vezérigazgatója.
Ne maradjon le az év egyik legfontosabb agrárszakmai eseményéről!
A kísérletet a Syngenta Staffordshire-i innovációs központjában folytatták le, ahol a hagyományos gabonáknak két-két fajtáját tesztelték, valamint egyféle hibridárpát, írta meg a FarmingUK. A hagyományos őszi búza négyzetméterén átlagosan 69 perjenövény nőtt, ezzel szemben a kétsoros őszi árpánál ez a szám már csak 53 volt. A hatsoros őszi árpánál még kevesebb gyomnövényt találtak a kutatók, egészen pontosan négyzetméterenként csak 30 szálat. Ennél is jelentősebb volt a hibridárpánál mért csökkenés, itt ugyanis a gyomnövény közel 90%-kal kisebb mértékben volt jelen, egy négyzetméteren mindössze 8 szálat találtak belőle a tudósok. A kísérlet során a kutatók semmiféle gyomirtót nem használtak, és a hibridárpából a szokásos mennyiséget, 200 magot ültettek el egy négyzetméteren, szemben az őszi búza 350, és a kétsoros, illetve a hatsoros őszi árpa 325-325 négyzetméterenkénti magszámával.
- mondta a Syngenta vetőmag-technikai szakembere, Paul Roche.
Paul Roche elmondta, hogy egy korábbi rozsnok elleni kísérletnél arra az eredményre jutottak, hogy az őszi búza 10%-kal csökkentette a gyomnövény jelenlétét a kísérleti területen, a hagyományos kétsoros és hatsoros őszi árpák 20%-kal, illetve 25%-kal, míg a hibridárpa az egészen elképesztő 69%-kal fogta vissza a rozsnokot. A szakember szerint a hibridárpának a gyors tavaszi növekedéséből, a nagy gyökértömegéből, a magasságából és a dús levélzetéből eredeztethető ez a gyomnövény-elfojtó képessége.
- mondta Paul Roche.
A szakember beszélt arról is, hogy a fentebb említett korábbi kísérlet során nemcsak kevesebb parlagi ecsetpázsitot találtak a hibridárpa között, de azok kevesebb magot is hoztak. Ehhez hasonlóan egy 2019-es, perje elleni védekezési kísérlet kimutatta, hogy a gyomnövények a hibridárpa levélzete alatt kevesebb virágot és kevesebb magot hoztak.
Paul Roche elmondta azt is, hogy megfelelően is kell a növényeket termeszteni ahhoz, hogy az ember a legjobb eredményre jusson a gyomok elleni védekezésben. A Syngenta szakemberei egy 2020-as kísérletben, a nem megfelelő növénytermesztést modellezve négyzetméterenként 100 magot ültettek el, de a hibridárpa még így is hozta a hatsoros őszi árpa gyomelfojtási szintjét. Ezzel szemben, amikor a 200 mag/négyzetméteres mértéket átlépve 250 magot vetettek el egy négyzetméternyi területen, az még tovább csökkentette a perje esélyeit, ekkor ugyanis 8 szál helyett csak 2-t találtak a tudósok a kijelölt területen.
Paul Roche szerint az olyan földeken, ahol a talaj tömörödése veszélyezteti a növénytermesztést, érdemes lehet a hibridárpát ilyen nagyobb mértékben vetni. A növényt a különféle gyomirtó szerekkel kombinálva pedig minimalizálni lehetne a gyomnövények megjelenését és megmaradását.












