2019. augusztus 23. péntek Bence

Hírek - Piac

2020-ban egy évtizedre eldől, hogy mennyit ér a magyar kukorica

Bioüzemanyag sokféle alapanyagból készíthető. Magyarország a kukoricából készülő etanol gyártására rendezkedett be, míg Európa nyugati fele állati zsiradékból és növényi olajokból biodízelt gyárt. A megújuló energia felhasználásának arányait uniós irányelvek rögzítik, és most már azt is megszabják, hogy ennek mekkora hányada lehet az árunövény. Mindezt tetézi, hogy nemzetközi kereskedelmi egyezményekkel a nyakunkra hozzák az amerikai etanolt is.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Biodízel

Míg etanolgyártásból az amerikai kontinens lekörözhetetlen, addig az EU a biodízelgyártásban számít a világ legnagyobbjának. Ne gondoljuk azonban, hogy ez a repcére alapuló gyártást jelenti. Angolszász szóhasználatban bio minden, ami szerves anyagra épül, és ilyen az állati zsiradék is. Bármennyire is világelső a termelésben az unió, az alábbi ábra ékesen szemlélteti, hogy folyamatosan alapanyaghiánnyal küzd. 2019-ben várhatóan 3,4 milliárd liter biodízel behozatalára szorul.


Biodízelből 14,1 milliárd litert gyárthat az EU 2019-ben, ebből azonban csak 3 milliárd litert tesz ki a megújuló alapanyagból - repce-, pálma- és szójaolajból - előállított mennyiség, a többi állati zsiradékból gyártott metil-észter. A zöld biodízelgyártás alapanyaga 2008-ban még 72 százalékban a repce volt, mára a szerepe 39 százalékosra csökkent, ugyanis erősen feljövőben van az újrahasznosított sűtőolaj, amit a pálmaolaj is szorosan követ. Kifejezetten növényi alapanyagból dolgozó finomító mindössze 14 működik egész Európában. Idén a repcetermés gyenge lesz, ezért csak 5 millió tonna repceolaj jut el a feldolgozókba, míg 2015-ben 6,4 millió tonnát fordíthattunk megújuló biodízel gyártására. A sokat vitatott pálmaoljaból 2,6 millió tonna kerül az európai gyárakba.

Európában a biodízel a bioüzemanyag-gyártás legfontosabb alapanyaga, 75 százalékban uralja a közlekedést, alkalmazását már 1990-es években elkezdte az EU. (Ugyanez Amerikában a bioetanollal történt meg.)  A legnagyobb biodízel-fogyasztó (metil-észterrel együtt) 3 milliárd literrel Franciaország, míg Németország 2,6 milliárd literrel a második helyen áll. Spanyolország is csaknem 2,3 milliárd litert igényel.

Bioetanol

Az USDA szerint 2019-ben az unió teljes bioetanol-fogyasztása eléri az 5,9 milliárd litert. Ez 400 millió literrel múlja felül a belső termelést, ami csak 5,5 milliárd liter.  Sokkal kisebb szegmensről van tehát szó, mint a biodízel. A jelentés kiemeli, hogy Magyarországon az utóbbi 5 évben sokat fejlődött ez az iparág, és idén ősszel már 2,7 millió tonna gabonára lesz szüksége a termeléshez. Eddig a 645 millió literes termelésünkből 500 milliót exportáltunk, a jövőben pedig újabb 240 millió liter etanol kerül forgalomba (a tiszapüspöki gabonafeldolgozó révén - a szerk). Az USDA szerint nem valószínű, hogy elmozdulnánk a cellulózra épülő, második generációs etanolgyártás felé, de ugyanezt tételezi fel a legnagyobb etanolgyártóról, Franciaországról is.

Míg Magyarországon a kukorica az etanolgyártás fő forrása, addig Európát  tekintve a cukorrépa az elsődleges alapanyag: 8,1 millió tonnát dolgoznak fel alkohollá. Búzából 5,6 millió tonna végzi a feldolgozókban, a kukorica csak a harmadik, ebből mintegy 5 millió tonnát igényel az európai ipar, ennek több mint fele Magyaroszágon kerül feldolgozásra. 

Az USDA adatai szerint a legnagyobb etanolgyártó Franciaország mintegy 1 milliárd literes éves termeléssel. Németország csak 785 millió litert állít elő belőle, szükségletének a felét. A harmadik Nagy-Britannia 695 millió literes termeléssel. Magyarország és Belgium holtversenyben a negyedik helyen állnak 645 millió literes éves kibocsátással.

A bioetanol üzemanyagként való felhasználása Németországban a legjelentősebb: 1,5 millárd literre van szükségük évente (de biodízelből ennél 73 százalékkal többet fogyasztanak). A második helyen az Egyesült Királyság áll 925 millió literrel, a harmadik Franciaország 880 millió literrel. Az élboly erősen lehagyja a többi országot. Az alábbi ábra szerint Európa bioetanolból sem képes fedezni az igényeit.


És mindenből sokkal több kellene

Az EU Megújuló Energia Irányelve (RED) 2020-ban lejár. Addigra az unió az összes energia-felhasználásán belül 20 százalékra kellene feltornászni a megújulók arányát. A közlekedésen belül ez 10 százalékos részesedést kellene hogy elérjen. 2017-ben a céltól még messze járt az unió: 17,5, illetve 7,6 százalékos volt a zöldenergia részesedése, tagállamokként óriási szórással (lásd lentebb az ábrát).  A 2030-ig szóló RED II céljait tavaly év végén publikálták, eszerint a teljes energia-felhasználáson belül 32 százalékot, a közlekedésen belül 14 százalékot kellene teljesíteni a közösségnek az évtized végére. Az elsőgenerációs üzemanyagok részarányát minden tagállamnak be kell fagyasztania a 2020-ban elért szinten, de legfeljebb 7 százalékot érhet el. (Ha a 7 százalékot nem sikerül elérni, akkor a 14 százalékos cél annyival csökkenthető, amennyi a 7 százalék eléréséhez kellett volna.)

Nagy kérdés, hogy a célok miképpen lesznek elérhetőek. Európa 58 db elsőgenerációs etanolgyárral rendelkezik és csak kettő olyannal, amelyik a cellulózból állít elő bioüzemanyagot (második generációs). Az elsőgenerációs üzemek 8,6 milliárd liter etanol előállítására képesek, második generációs etanolból mindössze 60 millió liter készül.

Az E10 nevet viselő üzemanyag 10 százalék arányban bioetanolt tartalmaz. Bulgáriában, Romániában , Szlovákiában, Csehországban már kapható, Lengyelország, Lettország és Magyarország még csak fontolgatja a bevezetését. Tekintve, hogy 645 millió litert gyártunk etanolból, jutna bőven a hazai közlekedésre is (ha nem vinnénk ki 500 millió litert az országból). A 7 százalékos céltól még messze állunk, és

vészesen közeleg 2020, az utolsó év, ami egy évtizedre eldönti, hogy mennyi kukoricára lesz szüksége az országnak az etanolgyártáshoz. Mindez azért fontos, mert a következő évtizedben az exportlehetőségek rohamos szűkülésére van kilátás.

Nyugat-Európát kevésbé aggasztja a bioetanol sorsa, hiszen ott leginkább az állati zsiradékra és sütőolajra építő metil-észtergyártás erős, ami a jövőben fokozható lesz. Muszáj is lesz fokozni, hiszen az olyan környezeti szempontból kockázatos alapanyagok felhasználását, mint a pálmaolaj, a 2019-es szinten befagyasztják, majd 2030-ig kivezetik az uniós piacról. Míg a nyugati gyártás alapanyagai előtt fényes jövő áll, addig az etanolgyártásra komoly veszélyt jelentenek a nemzetközi kereskedelmi egyezmények. A Mercosur-megállapodás révén - ami pár éven belül életbe léphet - az etanol uniós behozatala sokkal szabadabbá válik, amiről itt írtunk. Biztató ugyanakkor, hogy egyik bioüzemanyag-típusból sincs elég az uniós piacon, vagyis árzuhanásra semmiképpen nem kell számítani az alapanyagok körében. A repce piaca mindent összevetve stabilnak mutatkozik a következő évtizedben, míg

a kukorica sorsa attól is függ, hogy a magyar kormány bevezeti-e az E10-es üzemanyagot, és legalább az engedélyezett 7 százalékos szintre emeli-e a zöldenergia részarányát a közlekedésben. Erre mindössze egyetlen éve maradt.

Szokás hivatkozni az etanolgyártás melléktermékeként keletkező gabonatörköly (DDGS) fontosságára is. Ebből a takarmányozásra felhasználható, fehérjedús termékből 2019-ben 3,8 millió tonna keletkezik Európában, ami az unió takarmánygabona-felhasználásának 2,2 százalékával egyenlő - vagyis nem jelentős tétel. Ha azonban fontosnak érezzük a GMO-mentes fehérjeforrások hazai biztosítását, akkor tudnunk kell, hogy a teljes európai DDGS-mennyiség 20 százalékát hazánk állítja elő kukoricából.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most extra kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu