Sokat mosolygunk azon, hogy a brit kutatók már megint felfedeztek valamit, aminek semmi értelme. Azonban van annak előnye, hogy Nagy-Britanniában sokkal megengedőbbek a kutatási témákkal kapcsolatban - így a biotechnológia terén is rugalmasabbak -, mint Európa belsejében. Most, hogy kilépnek az unióból, elérkezettnek látják az időt a génszerkesztés elfogadtatására. Egy bökkenő jöhet közbe: az EU-val továbbra is szoros kereskedelmi kapcsolatban akarnak maradni, a génszerkesztett és a génmódosított élőlény között pedig csak egy hajszálnyi a különbség. Vagy mégsem?

Mi micsoda?

Génmódosítás során eddig egy idegen faj génjét ültették be a célszervezetbe azért, hogy extra képességekkel ruházzák fel - döntően egy növényt egy vegyszerrel szembeni toleranciával. Génszerkesztés révén ellenben a faj saját genetikai állományának (genomjának) irányított mutációja zajlik, amellyel gyorsabban jelennek meg előnyös módosulások, az előnytelen gének pedig kivághatók a DNS-ből. A lényeg az, hogy gyorsan rögzíthetők új, pozitív tulajdonságok az élőlényben, illetve a nemkívánatos vonások eltüntethetők. A nemesítés így soha nem látott tempóra válthat. Olyannyira szédületes a tudományos haladás, hogy azt az uniós szabályozás nem is képes követni.

Nem GMO?

Franciaország 2016 októberében előzetes döntéshozatali kérelmet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához, amelyben a jelenleg hatályos, a GMO-kra vonatkozó európai uniós jogszabály jogértelmezését kérte. Az ügyben megbízott főtanácsnok idén január közepén hozta nyilvánosságra indítványát, amelyet a bíróság elé terjesztett. Ennek lényege, hogy a főtanácsnok szerint a génszerkesztett szervezetekre nem vonatkozik a GMO-szabályozás.

Az agrárszektor.hu-nak eljuttatott válaszában a Földművelésügyi Minisztérium felhívja rá a figyelmet, hogy a főtanácsnok indítványa nem kötő erejű, azaz a bíróság ettől gyökeresen eltérő ítéletet is hozhat az ügyben. A szaktárca álláspontja alapján ezek a gyorsan fejlődő, változó tudományos megítélésű technológiákkal létrehozott szervezetek eddig még nem ismert kockázatot hordozhatnak magukban, ami feltétlenül indokolja a szigorú kockázatértékelést. Az ilyen eljárásokat ezért mindenképpen szabályozni kell. Dudits Dénes akadémikus szerint, ha a kormányzat elfogadná a génszerkesztési eljárást, akkor új innovációs lehetőség nyílna meg anélkül, hogy nagy presztízsveszteséggel Alaptörvényt kelljen módosítania.

A téma most mindenképpen túl kényes ahhoz, hogy a választások előtt napirendre kerülhetne. Mindeközben Angliában már készül az engedékenyebb kutatási és kereskedelmi szabályozás, a brit tudósok pedig szorgalmasan dolgoznak.