Párizsban komolyan veszik a klímaegyezményt, és ennek fontosságáról sikeresen meggyőzték a közösség döntéshozóit is. A franciák már tavaly azt javasolták, hogy a jövőben minden szabadkereskedelmi egyezmény előfeltétele az éghajlat védelme legyen, vagyis a klímaegyezményhez való csatlakozás. A francia javaslatot Donald Trump amerikai elnök váltotta ki azzal, hogy kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi megállapodásból.

Az Európai Unió Japánnal között szabadkereskedelmi egyezménye az első olyan megállapodás, amelyiknek kötelező eleme  a klímavédelem. A világ második és negyedik legnagyobb gazdasága egyetértett abban, hogy együtt dolgozzanak a párizsi éghajlati célok megvalósításán. A megállapodás szerint Japán és az EU törekedni fognak arra, hogy megkönnyítsék az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák kereskedelmét. A két térség szerződésével a világ legnagyobb szabadkereskdelemi zónája jött létre, és ezzel világosan kijelölték a követendő utat a többi ország számára is.

A megállapodás üzenet Donald Trumpnak is, aki sorra jelenti be protekcionista intézkedéseit, miközben hazájában az éghajlat kutatásától is megvonta a forrásokat. Az elnöknek meggyőződése, hogy nincs klímaváltozás, az erre való hivatkozás valójában piacvédelmi szándékot takar. Ugyanakkor egyre többször hallani, hogy nem mindenki vélekedik így az Egyesült Államokban. New York volt polgármestere, a milliárdos Michael Bloomberg 4 és fél millió dollárral támogatta a párizsi klímaegyezményt, dacára annak, hogy az USA hivatalosan már nem részese a programnak. Idei hír az is, hogy a New York-i városvezetés pert indított az öt legnagyobb kőolaj-kitermelő vállalkozás, a BP, az Exxon Mobil, a Chevron, a ConocoPhillips és a Shell ellen a globális klímaváltozáshoz való hozzájárulásuk miatt.