Napjainkban egyre többször hallunk Európa számos országában tapasztalható szélsőséges időjárási viszonyokról. Az elmúlt hónapokban gyakoribbá váltak a villámárvizek (rövid idő alatt lezúduló nagy mennyiségű csapadék), a zivatarokkal érkező, viharos erejű széllökések és a nagyméretű jégdarabok kialakulása, amelyek hatalmas pusztításokat okoztak. Sok helyen az autók szélvédőit is átlyukasztották a jégdarabok, a szél pedig háztetőket rongált meg.

A kedvezőtlen időjárási viszonyok nemcsak a nyugat-európai országokban, hanem hazánkban is tapasztalhatók, amelyeknek a kialakulása és a gyakorisága több okra vezethető vissza:

• A mediterrán térségből érkezett meleg, nedves légtömegeknek (a hozzá társuló, kellő mennyiségű energiának) köszönhetően alakulhattak ki heves viharok, jégesővel és villámlással kísért zivatarok.
  
• Júniusban a Nyugat-Európából érkező frontok kevésbé mérsékelték a nagy meleget, inkább fülledt, nedvesebb levegőt hoztak az ország területe fölé, amelyek elősegítették a zivatarok létrejöttét. A helyenként kialakult zivatarok csak átmenetileg csökkentették a hőséget, és rendkívül nagy fülledtséget hagytak maguk után.

Európában egyes területeken 70% fölé emelkedett a páratartalom, amelyben mintha a trópusokon érezhettük volna magunkat. Több melegrekord is született júniusban. Magyarországon a mérések kezdete óta (1901) 2019 júniusa bizonyult a legmelegebbnek 22,6 fok átlaghőmérséklettel. Június 15-én Budakalászon 35,8 fokot mértek. A Nyugat-Európába érkezett, afrikai eredetű légtömeg hatására Franciaországban 45,9 fokkal megdőlt az abszolút melegrekord június 28-án. A július 1-jén, hétfőn érkezett hidegfront mérsékelte a forróságot, viszont több helyen okozott heves zivatarokat Németországban, Lengyelországban, Csehországban, Ausztriában és Szlovákiában is. A viharokat felhőszakadás, néhol teniszlabda nagyságú jégdarabok és viharos erejű szél kísérte.