Megszólalt a szakember: a koronavírus megmutatta az agrárium erősségeit és gyengéit

Megszólalt a szakember: a koronavírus megmutatta az agrárium erősségeit és gyengéit

agrarszektor.hu
Az egészségügyi válság rávilágított a francia - és egyben az európai - mezőgazdaság erősségeire és gyengeségekre, és felhívta a figyelmet arra, hogy az ellátási lánc és a piac globalizációja, melyről bebizonyosodott, hogy válsághelyzetben veszélybe sodorhatja az élelmiszer-ellátás folytonosságát. Erről is beszélt a V4NA-nak az egyik legsikeresebb francia mezőgazdasági szakszervezet, a Coordination Rurale (CR) elnöke, Bernard Lannes.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

A Coordination Rurale elnöke, Bernard Lannes a koronavírus okozta válságról és - a mezőgazdasági szektor szempontjából - annak következményeiről is beszélt a V4NA-nak. A CR jelentős francia mezőgazdasági szakszervezet, a 2019-es agrárkamarai választásokon a voksok 21%-át kapta, írta meg a Magyar Nemzet.

Arra a kérdésre, hogy milyen hatással volt az egészségügyi válság a francia mezőgazdaság helyzetére, Bernard Lannes elmondta, hogy az egészségügyi válság rávilágított a francia - és egyben az európai - mezőgazdaság erősségeire, csakúgy, mint ezek gyengeségeire. A koronavírus miatt a világ egy teljesen új helyzetbe került, amely már eddig is meglévő hiányosságokra hívta fel a figyelmet, ilyen például az ellátási lánc és a piac globalizációja, melyről bebizonyosodott, hogy válsághelyzetben veszélybe sodorhatja az élelmiszer-ellátás folytonosságát. Franciaországban például a karantén idején sok üzlet polcairól szinte teljesen eltűnt a liszt, amely elsősorban azért lett hiánytermék, mert Franciaország évente több mint 250 ezer tonna lisztet importál Németországból (ahol alacsonyabbak az előállítási költségek), illetve Olaszországból. Március közepén azonban a német beszállítók felmondták szerződéseiket, mivel inkább a Rajnán túli területekre szállítottak, és ez komoly zavart okozott a francia hipermarketek és szupermarketek ellátási láncában.

Az egységes európai piacon tapasztalható tisztességtelen verseny egyik érzékletes példája a szamóca és a spárga, amit Franciaország még a karantén idején is Spanyolországból importált, miközben a francia termelők földjein tönkrement a termés, mivel a munkaerőhiány miatt nem volt, aki betakarítsa azt, mondta a CR elnöke. Az egészségügyi válság következtében elrendelt határzár rámutatott Franciaországban és más európai országokban is (Olaszország, Spanyolország, Németország) arra, hogy a mezőgazdaság mennyire ki van szolgáltatva az olcsó külföldi munkaerőnek. A francia Munkaügyi Minisztérium adatai szerint 2018 áprilisa és 2019 márciusa között 270 ezer idénymunkás dolgozott a mezőgazdaságban, ami azt jelenti, hogy az ágazatban a munkahelyek egyharmadát ők képviselték, ráadásul tízből kilenc munkavállalónak nincs megfelelő képzettsége, ami tovább növeli a mezőgazdaság sebezhetőségét, negatívan befolyásolja az ágazat válságkezelési képességét és ebből adódóan az ország élelmezési önállóságát. Pozitívum, hogy még a nehézségek ellenére is elég rugalmasnak bizonyult az európai családi gazdaságok rendszere ahhoz, hogy ellássa élelmiszerrel a lakosságot, kérdés azonban, hogy ez így marad-e a válság után is.

A francia állam hitelezett a válság idején a vállalkozásoknak, beleértve a mezőgazdasággal foglalkozókat is. Ezzel kapcsolatban Bernard Lannes elmondta, hogy a kölcsönökkel kapcsolatban mindenképp hangsúlyozni kell azt, hogy a gazdák adóssága már a válság előtt is túl magas volt és ha további kölcsönöket vesznek fel, akkor fennáll annak a veszélye, hogy a termelési eszközök és a föld néhány anonim agrárfinanszírozó kezébe kerül, ami nagyban veszélyeztetné a francia élelmiszeripar szuverenitását. A mezőgazdasági szakszervezet első embere beszélt arról is, hogy voltak olyan intézkedések, melyek országos szinten az ellátási lánc egyéb elemeit részesítették előnyben, háttérbe szorítva a mezőgazdasági termelőket és a fogyasztókat. Annak érdekében, hogy bizonyos vállalatoknak rugalmasságot biztosítson az ellátási nehézségekkel szemben, a Versenypolitikai, Fogyasztóügyi és Csalásellenes Főigazgatóság (DGCCRF) engedélyezett bizonyos enyhítéseket, például lehetővé tette, hogy a "Franciaországban gyártott" címkével ellátott termék valójában egy másik EU tagállamból származzon, anélkül, hogy erről a fogyasztókat tájékoztatnák. Az említett termékek listáján olyan tejtermékek vagy húsok szerepelnek, amelyek esetében nem volt semmilyen termelési fennakadás, mégis a felvevőpiac hiányának áldozatává váltak.

Fotó: Getty Images

Ezért a francia állam gyorssegélyt bocsátott rendelkezésre, ám a felajánlott összegek messze elmaradnak az egyes ágazatok által elszenvedett veszteségektől, és minden bizonnyal nem elegendőek a fennmaradáshoz. Az Agrárminisztérium például június elején bejelentette, hogy 25 millió euró összegű rendkívüli támogatást nyújt a kertészeti ágazatnak, ily módon kívánja kompenzálni a növények megsemmisítésének költségeit és az egyéb veszteségeket, de ez rendkívül kevés, mivel csak a március közepétől május végéig tartó időszakban a veszteség (tönkrement növények, forgalomkiesés stb.) becsült összege 1,4 milliárd euró volt.

A válságból való kilábalás és a mezőgazdaság megmentése érdekében egy kifejezetten erre a célra kidolgozott helyreállítási tervre lenne szükség nemzeti szinten, ugyanúgy, ahogyan azt európai szomszédaink tették, ám ezt a tervet egyelőre még nem ismertette a minisztérium. A koronavírus okozta gazdasági és egészségügyi válság nagymértékben érinti a francia mezőgazdaságot is, ezért mielőbb végre kell hajtani a francia és az európai mezőgazdaság strukturális reformját

- mondta Bernard Lannes.

A CR elnöke elismerte, hogy bizonyos ágazatok esetében a kialakult helyzet népszerűbbé teheti a rövid értékesítési láncokat és a hazai termékek fogyasztását, de szerinte ennél nagyobb léptékben kell gondolkodni. Nem elég ösztönözni azokat az ágazati vagy területi kezdeményezéseket, amelyek célja a helyi termékek népszerűsítése: globális szervezésre lenne szükség, amihez elengedhetetlen az összefogás országos és európai szinten.

Arra a kérdésre, hogy milyen konkrét, a francia mezőgazdaságot érintő reformok vannak kilátásban, Bernard Lannes elmondta, hogy manapság az eredetmegjelölésére vonatkozó európai szabályozás nem elegendő, mivel csak bizonyos termékekre vonatkozik. A CR mezőgazdasági szakszervezet úgy véli, hogy a megoldás az átláthatóság. A kezdeményezés célja az, hogy az étkeztetési szolgáltatások, a közétkeztetés körében használt termékek összetételére vonatkozó összes információ hozzáférhető legyen a felhasználók számára. A közbeszerzési törvény felülvizsgálata szükséges annak érdekében, hogy az önkormányzatok és a közétkezdék üzemeltetői feltüntethessék a felhasznált élelmiszerek származási helyét. A CR a közétkeztetéshez való hozzáférés egyszerűsítését szeretné elérni, annak érdekében, hogy minden mezőgazdasággal foglalkozó szakember bekapcsolódhasson a felvevőpiacba.

A szakszervezet a közbeszerzés fokozatos dematerializációja miatt is aggódik, mivel az eljárások egyszerűsítése és a közbeszerzés átláthatósága ürügyén továbbra is a legkisebb társaságok - főleg a mezőgazdasági termelők - azok, akik kiszorulnak a potenciális piacokról. Annak érdekében, hogy az élelmiszerek származási területének feltüntetése egyértelmű legyen, a CR úgy véli, hogy pontosan meg kell határozni a termékek származási helyét és a szabályszerűség kritériumait.

Bernard Lannes az Európai Unió közös agrárpolitikáját illetően elmondta, hogy sajnálatosnak tartja, hogy eddig még soha nem készült hivatalos és egyértelmű értékelés a közös európai agrárpolitikáról (KAP), de annyi bizonyos, hogy a jelenleg végbemenő, a mezőgazdaságra vonatkozó szociális terv következményeként szépen csendben eltűnnek a tagok. Míg 2008-ban Franciaországban még 514 000 gazdálkodó volt, most már csak 448 500-an vannak. Ha ez a tendencia így folytatódik, akkor 2025-re már csak 342 000 gazda marad Franciaországban, ami kb. 30%-os csökkenést jelent 2010-hez képest.

A KAP egymást követő reformjai vitatott támogatásokkal csökkentették azoknak a gazdáknak a számát, akik veszteségesen értékesítették terményeiket, segítve őket, hogy átvészeljék a nehéz időszakot. A világpiacra exportáló mezőgazdasági stratégia kialakítása komoly hibának bizonyult, mivel oda vezetett, hogy Európa többé már nem önellátó az élelmiszer-ellátásban. A CR a kezdetektől fogva elítélte ezt az irányt, amely 1992-ben kezdődött az akkori szakszervezeti tisztviselők támogatásával és az európai adófizetők által egyre kevésbé kompenzálható állami támogatást eredményezett, amely ráadásul fárasztó és költséges adminisztratív irányítást igényel, tönkretéve a mezőgazdaságunkat.

A CR elnöke arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e egy másik közös agrárpolitika Európában a KAP-on kívül, elmondta, hogy arra kell törekedni, hogy az európai mezőgazdasági termelők olyan jövedelmező árakon dolgozhassanak, amiből megélnek, hogy ne legyen szükségük állami támogatásra. A KAP-nak meg kell védenie az európai piacot, valamint szabályoznia kell a termelést és az árukat, ugyanakkor a KAP modernizálására van szükség annak érdekében, hogy Európa élelmiszer-önellátása megvalósuljon és az állampolgárok kedvező áron juthassanak egészséges minőségi élelmiszerhez, a gazdák pedig tisztességgel megélhessenek a munkájukból. Az európai piacon a kereslet és a kínálat egyensúlyát az EU határain kivetett változó mértékű vámmal és európai védővámrendszerrel kell szabályozni, a CR továbbá úgy véli, hogy az európai szociális, adóügyi és környezetvédelmi normák összehangolása szükséges az Európán belül kialakult verseny torzulásának kiküszöbölése érdekében.

A CR véleménye szerint a KAP legfontosabb célkitűzései aktuálisabbak, mint valaha. Ezek a célkitűzések nem mások, mint a gazdák számára a tisztességes életszínvonal garantálása, a termékeik jövedelmező áron történő értékesítése, a termelés észszerű fejlesztése, az ellátás minőségi és mennyiségi biztonsága, valamint a területi egyensúly és a környezet megóvása. Az igények kielégítéséhez mindenekelőtt az európai termelés egyensúlyának átalakítása szükséges, hogy megmaradjon a kereslet és a kínálat egyensúlya az európai piacon és stabil, méltányos árak alakulhassanak ki. Ennek feltétele az EU határain kivetett változó vám az alacsony beszerzési ár miatti dömping elkerülése és a stabil európai mezőgazdasági árak megteremtése érdekében, fontos továbbá egy olyan Európai Termelési és Piaci Megfigyelőközpont (OEPM) létrehozása, mely iránymutatásokkal segítené a termelői szervezeteket a termelés optimalizálásához, hogy az árakat egy előre meghatározott tartományban lehessen tartani. Ennek az a lényege, hogy a termelést az árak változásának megfelelően kell növelni vagy csökkenteni. Bernard Lannes elmondta, hogy a CR-nek továbbra is továbbra is érdekében áll az úgynevezett kiváló termékek exportja, de a termelés és a termelésszervezés egyensúlyának érdekében az egyéb exportálható termékeket le kell korlátozni azokra, amelyek elegendő jövedelmet biztosítanak az európai termelőknek anélkül, hogy destabilizálnák az importáló országok piacát.

A közelmúltbeli franciaországi önkormányzati választásokat és a zöld pártok eddig nem látott mértékű győzelmét illetően a CR elnöke elmondta, hogy szerinte a zöld pártok a programjuk összeállításakor megfeledkeztek egy alapvető szempontról, ami nem más, mint az élelmiszerek ára. A szakszervezet egyrészt azt szeretné elérni, hogy csökkentsék az importot, másrészt komoly környezetvédelmi korlátozásokat vezetne be a mezőgazdasági termelők számára, akik emiatt kevésbé lesznek produktívak, de Bernard Lannes szerint nem szabad megfeledkezni az árakról sem. A CR elnöke úgy véli, hogy ha a költségek európai szinten vannak, akkor az árak is európaiak lesznek, nem pedig világpiaci árak.

A mezőgazdasági termelők és fogyasztók szempontjából a CR elutasítja azt az elképzelést, mely megkülönbözteti az elitista termelést és a tömegtermelést. Arra törekednek, hogy egyetlen mezőgazdaság legyen, olyan mezőgazdaság, amely - figyelembe véve a termelési módokat - kielégítő minőségű és elegendő mennyiségű, észszerű áron kapható élelmiszert biztosít a fogyasztóknak, ami egyúttal a mezőgazdasági termelőnek is megtérül. Végül, ami az egészségre ártalmas élelmiszerek behozatala elleni küzdelmet illeti, rendkívül fontos a maximális maradékanyag-határértékek meghatározása mind a fogyasztók, mind a mezőgazdasági termelők szempontjából. Akkor beszélhetnénk legitim zöld diplomáciáról, ha az emberi és állati fogyasztásra szánt élelmiszerek behozatalakor a vegyi anyag maradványra 0,01 mg/kg-os alapértelmezett küszöbértéket írnának elő.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Hello vidék  |  2024. május 20. 14:06