Van egy kis faiskola Magyarországon, amit Kaliforniától Japánig ismernek a fenyőgyűjtők.
A természeti értékek megóvása érdekében folynak a munkálatok a Budai-hegység fenyveseiben.
A klímaváltozás hatására tömegesen pusztulnak a lucfenyők a visegrádi füvészkertben.
A klímaváltozás új kihívások elé állítja a karácsonyfatermesztőket az Egyesült Államokban.
Hagyományosan Vízkeresztkor, január 6-án bontjuk le a karácsonyfát, bár vannak, akik ennél tovább őrzik az ünnepi díszt.
A fenyő nem csak karácsonyi jelkép, hiszen gyógynövény, emellett étel-, ital alapanyag is lehet.
Nem csak a fenyő örökzöld, hanem a vita is, hogy a műfenyő vagy az igazi fa a jobb választás.
A legtöbb fenyőfajta elérhető földlabdás változatban, de a legkedveltebbek az ezüstfenyő, a lucfenyő és a nordmann fenyő.
Az örök vitában egy másik alternatíva is felmerül, amely nem csupán hangulatos, hanem környezetbarát választás is.
A hamarosan beinduló karácsonyfa szezonban a legszebb és legfrissebb fenyőfák idén is a termelői vásárokon lesznek kaphatók.
A várakozásokkal ellentétben idén nem fog emelkedni az online rendelt karácsonyfák ára.
Az utóbbi évek extrém időjárása jelentős hatást gyakorolt Európa erdeire, az egészségi állapotuk már most súlyos.
A tavaszi és nyári időszakban szinte napi rendszerességgel hallani hírt kisebb-nagyobb erdő- és vegetációtüzekről.
A gyümölcsfák és bokrok tél végi lemosó permetezését azoknak is célszerű elvégezni, akik egyébként nem használnak növényvédőszereket az év során.
Sokan azt hiszik, hogy a műfenyő a környezetbarátabb megoldás, ez azonban távol áll az igazságtól.
Készülnek a szezonra, már vágják a karácsonyfákat az ország legnagyobb karácsonyfa-termesztő falujában.
Jellegzetes illata miatt a lucfenyőt tartjuk a klasszikus értelemben vett karácsonyfának.
A bükk és a fenyő szenved a klímaváltozástól, a visszaért aranysakál azonban besegít a vadgazdálkodásba.
Az erdőtelepítések felé terelődhetnek földtulajdonosok a szántóföldi növénytermesztésben.
A mostani esőzések ellenére is jöhetnek még forró és aszályos időszakok idén nyáron.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.