Új telepen jelent meg a madárinfluenza Csongrád-Csanád vármegyében, felszámolják az állományt.
Bács-Kiskun vármegyében magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta a Nébih laboratóriuma.
Európában jelentősen megnőtt a magas patogenitású madárinfluenza (HPAI) esetek száma 2025 utolsó hónapjaiban.
Egy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei gazdaságban igazolta a vírus jelenlétét a Nébih.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület arra kérte a lakosságot, hogy ne etessék a kacsákat és vízimadarakat.
A magyarországi baromfihús java még mindig Romániába megy, hazánkba viszont Lengyelországból érkezik nagyobb mennyiség.
A teljes európai kacsaszektor közösen lépett fel Brüsszelben a kínai dömping ellen.
A két piaci szereplő azt is elárulta, mekkora üzletet jelent a magyar szereplőknek a speciális igények kiszolgálása.
A járvány rombolta leginkább az ágazat fejlődési lehetőségeit az elmúlt időszakban.
Sikeresnek értékelte Franciaország a madárinfluenza ellen 2023-ban kezdett oltási programot.
Tenyész- és tömőkacsa telepen is madárinfluenza jelenlétét igazolta a Nébih laboratóriuma.
Az unió területén szeptember 21. és 2024. december 6. között 657 magas patogenitású madárinfluenza kitörést regisztráltak.
A kacsák és libák rokona lehetett az őslény, amelynek koponyáját az Antarktiszon fedezték fel.
Több harmadik ország vezetett be korlátozó intézkedéseket a magyar baromfira, illetve baromfitermékekre.
Kína 2023-ban 938 tonna pelyhet és tollat importált Magyarországról, az előző évi többszörösét.
A 2024 első három negyedévében a magyar állattenyésztés vegyes képet mutatott: a marhavágások száma csökkent, míg a sertés- és baromfivágások növekedtek.
Őrült tempóban és nagyon agresszív formában terjed a madárinfluenza Magyarországon.
Idén is kiváló minőségű magyar libahús és -máj kerülhet az asztalokra Márton napján.
A kedvezőtlen piaci viszonyokat súlyosbítja a nagyarányú kínai importdömping.
Bács-Kiskun vármegyében is megjelent a madárinfluenza, egyre több régiót ért már el a járvány.
Az ipari állattartás jövője, a ketreces rendszerek, a hízott máj előállítása és az állatok tartási körülményei egyre nagyobb társadalmi és szakmai vitákat váltanak ki.
Tudatos kertészeti praktikákkal, és a megfelelő gondoskodással jelentősen meghosszabbíthatjuk mind a dísz, mind a haszonnövényeink életét.
Ezek a jelenségek legtöbbször nem betegségek következményei, hanem a növényeket érő stressz, tápanyaghiány vagy helytelen termesztési technológia eredményei.
A Magyar Közlönyben jelent meg a vonatkozó rendelet részletes szabályairól szóló módosítás.
A kaprot általában nem termesztjük, az csak bejön a kertbe és akkor ott is hagyjuk.
Jelen cikkünk egy három részből álló cikksorozat első része, amely az IMIDRA kutatóintézetben szerzett tapasztalatokat mutatja be.
Jelen cikkünk egy három részből álló cikksorozat második része, amely az IMIDRA kutatóintézetben szerzett tapasztalatokat mutatja be.
Jelen cikkünk egy három részből álló cikksorozat harmadik része, amely az IMIDRA kutatóintézetben szerzett tapasztalatokat mutatja be.
