A Közös Agrárpolitikát 1957-ben Római Szerződésben rögzítették. A mai magyar agrárjog számos intézménye is felfogható a KAP végrehajtása egyik eszközének. A közösségi forrásokból hatalmas arányban részesedik a KAP, a közösségi büdzsé csaknem kétharmadáról van szó.
A KAP céljai:
- a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelése
- az agrárpiac stabilitásának elősegítése piacvédelmi intézkedésekkel
- az élelmiszer-ellátás biztosítása a piac zárttá tételével
- fogyasztói igények méltányos áron való kiegyenlítése
- a mezőgazdaságból élő lakosság életszínvonalának növelése az agrárolló zárásával
A KAP alapelvei
- A piac egységének elve: az EU-n belüli kereskedelemben nincsenek belső korlátozások, egységesítik a piac külső szereplők elleni védelmét.
- Közösségi preferencia elve: a KAP végrehajtása során előnyben kell részesíteni a saját országból származó termelőt. Pl.: exporttámogatások, lefölözések.
- Pénzügyi szolidaritás elve: meg kell teremteni a közösségi pénzügyi keretet a KAP finanszírozására. (Európai Orientációs és Garancia Alap: 1962-re jött létre)
- A piac egységének elve: az EU-n belüli kereskedelemben nincsenek belső korlátozások, egységesítik a piac külső szereplők elleni védelmét.
- A közösségi preferencia elve: a KAP végrehajtása során előnyben kell részesíteni a saját országból származó termelőt. Pl.: exporttámogatások, lefölözések.
- Pénzügyi szolidaritás elve: meg kell teremteni a közösségi pénzügyi keretet a KAP finanszírozására. (Európai Orientációs és Garancia Alap: 1962-re jött létre)
A KAP megítélése erősen ellentmondásos az Európai Unión belül, a megújítására vonatkozó igény állandó. Ennek egyik oka, hogy a KAP-ot az EU-15-ök adottságai alapján tervezték, ám az nem terjeszthető ki univerzálisan az új tagországokra is. A 2014-ben induló új ciklus több ponton is hozott jelentős reformokat, és számos új elem került a rendszerbe.
