Európai Közös Agrárpolitika (KAP)

A Közös Agrárpolitikát 1957-ben Római Szerződésben rögzítették. A mai magyar agrárjog számos intézménye is felfogható a KAP végrehajtása egyik eszközének. A közösségi forrásokból hatalmas arányban részesedik a KAP, a közösségi büdzsé csaknem kétharmadáról van szó.

A KAP céljai:

• a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelése
• az agrárpiac stabilitásának elősegítése piacvédelmi intézkedésekkel
• az élelmiszer-ellátás biztosítása a piac zárttá tételével
• fogyasztói igények méltányos áron való kiegyenlítése
• a mezőgazdaságból élő lakosság életszínvonalának növelése az agrárolló zárásával

A KAP alapelvei

• A piac egységének elve: az EU-n belüli kereskedelemben nincsenek belső korlátozások, egységesítik a piac külső szereplők elleni védelmét.
  
• Közösségi preferencia elve: a KAP végrehajtása során előnyben kell részesíteni a saját országból származó termelőt. Pl.: exporttámogatások, lefölözések.
  
• Pénzügyi szolidaritás elve: meg kell teremteni a közösségi pénzügyi keretet a KAP finanszírozására. (Európai Orientációs és Garancia Alap: 1962-re jött létre)
  
• A piac egységének elve: az EU-n belüli kereskedelemben nincsenek belső korlátozások, egységesítik a piac külső szereplők elleni védelmét.
  
• A közösségi preferencia elve: a KAP végrehajtása során előnyben kell részesíteni a saját országból származó termelőt. Pl.: exporttámogatások, lefölözések.
  
• Pénzügyi szolidaritás elve: meg kell teremteni a közösségi pénzügyi keretet a KAP finanszírozására. (Európai Orientációs és Garancia Alap: 1962-re jött létre)

A KAP megítélése erősen ellentmondásos az Európai Unión belül, a megújítására vonatkozó igény állandó. Ennek egyik oka, hogy a KAP-ot az EU-15-ök adottságai alapján tervezték, ám az nem terjeszthető ki univerzálisan az új tagországokra is. A 2014-ben induló új ciklus több ponton is hozott jelentős reformokat, és számos új elem került a rendszerbe.