A globális felmelegedés és az emberi tevékenység is veszélyezteti a 2026-os Év lepkéjének élőhelyeit.
Ebben az évben a Magyar Rovartani Társaság olyan fajokat jelölt, amelyek életük valamely szakaszában szorosan kötődnek a faodvakhoz.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tavaszi természetles programja április elsején vette kezdetét.
A hazai lepkék tényleg érzik már, hogy mikor lehet vége a télnek Magyarországon?
Az utóbbi évtizedben számos jövevényfaj jelent meg hazánkban, melyek egy része inváziós kártevőnek számít.
Segíts kiválasztani a 2025-ös Év beporzóit, a szavazatok beérkezésének határideje: 2025. február 15.
Egyre többször bukkannak fel a magyar virágoskertekben itthon a fecskefarkú lepkék.
A közönséges medvelepke mára drasztikusan megritkult Magyarországon, ám még ennek ellenére sem védett.
Már lehet szavazni a 2024-es év beporzóira, amelyek ezúttal a valódi nappali lepkék közül fognak kikerülni.
Óriási a verseny, október 15-ig lehet szavazni az interneten a 2024-es év lepkéjéről.
Habár korábban nagyon ritkának számított, ma már szinte az egész országban jelen van a délvidéki poszméh.
2022-ben mintegy 82 új fajt írtak le a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tavaszi természetles címmel adatgyűjtő akcióra hívja a lakosságot.
Harcias hernyóból nyertes pillangó, avagy a fecskefarkú pillangó lett az év lepkéje 2023-ban.
Hatalmas felfedezést tettek a kutatók a parazita darazsakkal kapcsolatban.
Az Európai Bizottság a beporzók védelmére irányuló uniós fellépést sürget.
Beporzók, kártevőirtók és talajforgatók.
A lepkefaj a legelő patásoknak köszönhetően térhetett vissza Nagy-Britanniába.
Nemcsak a méheknek, lepkéknek és darazsaknak van fontos szerepe a beporzásban.
Üzemanyaghiány még nincs Magyarországon, elosztási probléma és aggodalom már van.
Az egész világ agrárgazdasága megszenvedi, ha nem lesz vége gyorsan az iráni konflikusnak.
Az egyszerű megoldások gyakran hatékonyabbak és olcsóbbak, mint a költséges vegyszerek felhasználása, vagy a folyamatos gépi beavatkozás.
Árválság árnyékolja be a sertéstartók és a termelők fejlesztési terveit.
Több ponton is módosították az üzemanyagellátás védelméről szóló kormányrendeletet.
Az aszályos időjárás miatt miatt a termelők figyelme az olyan technológiák felé fordul, mely során a növény gyökereinek erőteljes fejlődésével a kezelt növények tápanyagfelvétele növelhető és így vízhiányos körülmények között is megfelelő termést hozhatnak.
