Durván esett a nagy vágóhidak árbevétele, maradt a veszteség is
Közel 10-10 milliárddal csökkent a két nagy vágóhíd tavalyi árbevétele, mínuszt termeltek Mohácson és Kiskunfélegyházán is.
Közel 10-10 milliárddal csökkent a két nagy vágóhíd tavalyi árbevétele, mínuszt termeltek Mohácson és Kiskunfélegyházán is.
Míg az MCS Vágóhíd eredményei tovább romlottak tavaly, a Hungary-Meat felpörgette az exportot, így 2024-ben már 2 milliárdos pluszban tudott zárni.
Nem volt jó biznisz a vágás-darabolás tavaly, milliárdos veszteségek születtek Mohácson és Kiskunfélegyházán is.
Csányi Sándor arról is beszélt, mire a legbüszkébb az agrárportfóliójából.
A Bonafarm Csoport idei évéről és eredményeiről vallott a szakember.
Válságban sem változtatnak a stratégián. Nem veszik meg a Hungary Meat-et.
Nem tett jót a sertéspestis az üzletnek.
Tényleg "ennyire rossz Csányi Sándor kihívójának lenni?"
A prémium húsminőséghez zárt rendszerben nevelt állatokat vágnak le.
Agrárérdekeltségeihez csatolta a nemrég átadott új üzemet is.
Mára viszont változott a helyzet, mert felépült a mohácsi üzem.
Integrációban termelik meg az évi egymillió hízó zömét.
Negyedóránként készülnek felvételek a kivitelezési munkákról.

A lisztharmat és a peronoszpóra továbbra is a szőlő két legjelentősebb betegsége.
A madarak, valamint a darazsak hamar felfedezik az édes, lédús terméseket, és néhány nap alatt jelentős kárt okozhatnak.
A génszerkesztés nagy nyertese lehet a gyümölcságazat, de komoly potenciál rejlik a gyógynövényekben is.
A szigorú korlátozások jelentős alkalmazkodást követelnek meg a termelőktől. De mit tanulhatnak ebből a magyar gazdák?
Egyre több városban népszerű az agrártermelés, egy tetőfarmon még tyúkokat is tartanak.
Mesterséges intelligencia (MI) a mezőgazdaságban: a siker kulcsa nem a technológia, hanem az ember.
Sokoldalú univerzális traktor, amely az állattartásban, a szántóföldi munkákban és a szállítási feladatok során is megbízható teljesítményt nyújt.
Terepi látogatások: szőlészet, biogáz és biometán „üzemi valóságban”, talajegészség és regeneratív szemlélet a szőlészetben