2020. október 22. csütörtök Előd

Pazarlás

A koronavírus alaposan megváltoztatta a fogyasztói preferenciákat és szokásokat. De vajon hogyan kovácsolhatnak ezekből előnyt az előállítók?
A vadásztársaságok esetenként négyszer-ötször annyi pénzt kapnak az államtól a kilőtt vaddisznók megsemmisítésre való leadásáért, mintha azokat a feldolgozókhoz juttatnák el. A tonnaszám kidobásra kerülő állattetemek miatt áldatlan...
Egy új eszköz növelheti a kemény héjú gyümölcsök eltarthatóságát a jövőben, így mostantól a sárgadinnye betakarítás utáni eltarthatósága is meghosszabbítható, ráadásul vegyszermentesen.
A koronavírus-járvány okozta válság ellenére is van még elég élelmiszer, ám hosszabb távon a sérülékeny országokban komoly éhínség alakulhat ki, ha a fejlett országok nem figyelnek a nehéz helyzetben lévő térségekben élőkre...
Az élelmiszerek tudatos felhasználására, a pazarlás csökkentésére hívja fel a figyelmet a Bay Zoltán Kutatóintézet. Mint kiemelik, a hazai élelmiszerhulladék több mint a fele a háztartásokban keletkezik, az élelmiszerek felhalmozása...
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) adatai szerint Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszer landol a kukában, ami egy főre levetítve 68 kilogramm. Az elmúlt hetekre jellemző, karácsonyi ünnepeket meghaladó mértékű...
A korábbi kutatások mind alábecsülték a kidobott élelmiszer mennyiségét, holland kutatók szerint a világon minden emberre naponta 500 kalóriányi elpocsékolt élelmiszer jut. Ha ez az élelmiszermennyiség nem menne a szemétbe, négy ember...
Egy civil szervezet szerint Romániában naponta hatezer tonna élelmiszer kerül a szemétbe, miközben 7 millió személy, vagyis a lakosság egyharmada a szegénységi küszöbön él. Romániában 2016 nyarán alakult meg az Élelmiszerbank nevet...
Világszerte 820 millió ember éhezik, és kétmilliárd fő szenved az alultápláltságtól. Az éhezők számának csökkentéséhez először az élelmiszer-veszteséget és pazarlást kell mérsékelni, amellyel ráadásul a természeti erőforrásokkal...
Nem hoztak áttörést az elmúlt évek törekvései az élelmiszerpazarlás visszaszorítására Magyarországon, még mindig csaknem 2 millió tonna élelmiszer megy a kukába évente - olvasható a szerdai Világgazdaságban.
Egyre nagyobb méreteket ölt az élelmiszerpazarlás a világon, amelyből Magyarország is jócskán kiveszi a részét. Egy 2006-os felmérés szerint hazánk élelmiszer előállító és feldolgozó ipara évente 1,2 millió tonna élelmiszert dob...
Évente a világ lakossága mintegy 1,6 milliárd tonna élelmiszert pazarol el, ez az előállított élelmiszerek egyharmadát jelenti. Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszer végzi a kukában, miközben a Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági...
Évente mintegy 6 kilogramm zöldséget és gyümölcsöt dobnak ki a magyarok fejenként, és sokszor csupán esztétikai okokból. Ezen a felesleges pazarláson szeretne csökkenteni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) napokban indult...
Az élelmiszerhulladék 50 százalékos csökkentését célzó stratégiát fogadott el szerdai ülésén a német kormány. Az évente 11 millió tonnás mennyiséget 2030-ig kellene megfelezni.
Az Európában termesztett gyümölcsök és zöldségek több mint egyharmada soha nem jut el a szupermarketek polcaira a nem megfelelő méret és a kisebb hibák miatt. A boltok és a fogyasztók elvárásai sokszor túl magasak és szigorúak azzal...
Hatalmas élelmiszer-pazarlás folyik az Európai Uniós intézményekben. Az unióban évente csaknem 90 millió tonna élelmiszert pazarolnak el, és ehhez nagymértékben hozzájárulnak a brüsszeli rendezvények után megmaradt élelmiszerek is....
Az élelmiszer-hulladék felhasználásával próbálják csökkenteni az egyre nagyobb méreteket öltő pazarlást az Egyesült Államokban. Most egy olyan technológiát szabadalmaztattak, amellyel a felesleges élelmiszerekből folyékony műtrágyát...
A világ élelmiszertermelésének mintegy 20 százaléka vész kárba amiatt, hogy az emberek a szükségesnél többet fogyasztanak. További komoly veszteségforrás, hogy az élelmiszerek jelentős része a szemétbe kerül.
Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, ennek hozzávetőleg egynegyede a háztartásokban. Egy átlagos magyar család évente 50 ezer forintnyi élelmiszert dob a szemétbe.
Évente 34 ezer tonna marhahúst dobnak a szemétbe a brit háztartások. Ez mintegy 260 millió fontba (101,8 milliárd forintba) kerül és nagyjából 300 millió hamburgert lehetne belőle készíteni.

Agrárszektor Konferencia 2020

Most még a legkedvezményesebb áron

Öngondoskodás 2020

Befektetés, vagyon, megtakarítás

Portfolio Private Health Forum 2020

Koronavírus és a magánegészségügy

Budapest Economic Forum 2020

A magyar gazdasági csúcstalálkozó

Itt keressen minket
© 2017. Agrárszektor.hu